1. Egyszerű érkeztetés
Ezt a TextLib opciót azoknak a könyvtáraknak ajánljuk, akik:
- nem rendelkeznek a monografikus szerzeményezési alrendszer használati
jogosultságával (vagy azt - egyelőre - nem kívánják használni);
- szeretnék viszont használni a rendszer azon szolgáltatásait, amelyek a
monografikus szerzeményezési alrendszer állománybavételi adataira
épülnek, ill. (és/vagy);
- szeretnék, ha a rendszer látná el automatikusan leltári számokkal az
újonnan állományba kerülő példányokat;
- vállalják, hogy az állomány gyarapodását a beszerzési számlákon
(bizonylatokon) szereplő adatok rögzítésével a bizonylat sorai mentén
menve, azaz számlavezérelten rögzítik a rendszerbe.
Az opció használatának előnyei:
- automatikus egyedi leltári számozás (egyedi leltárkönyv);
- automatikus csoportos leltárkönyvi azonosító-kezelés;
- lehetőség az állománygyarapodási statisztika használatára;
- lehetővé válik az SDI használata;
- lehetőség nyílik az opcionális "Újdonságok" modul használatára.
Az opció használatbavételének feltételei:
- a leltári szám formátumát (a leltárkönyvet/leltárkönyveket) előzetesen
a rendszergazdának definiálnia kell;
- a csoportos leltárkönyvi azonosító formátumát a rendszergazdának
előzetesen definiálnia kell.
1.1. Egyedi leltárkönyvi azonosítók definiálása
A rendszergazda a Rendszer / Könyvtárunk adatai választása után megjelenő
adatlapon a Leltárkönyv és a Csoportos mezők kitöltésével, az ezekbe
történő "Beszúrás"-sal tudja a leltárkönyvi azonosítók formátumát
definiálni.
Az egyedi leltárkönyvi azonosító, azaz a leltári szám formátuma az alábbi
adatlap kitöltésével adható meg:
A Megnevezés mezőbe a leltárkönyv (egyedi) nevét kell megadni. A névre
azért van szükség, hogy - több leltárkönyv használata esetén - a megfelelő
kiválasztásával lehessen egy adott példányhoz megadni a megfelelőt.
A rendszer a leltári számot három részből felépülő azonosítóként kezeli.
A tényleges számot megelőzheti és követheti is egy-egy tetszőleges jelsorozat
(szövegkonstans). Ennek megfelelően a Leltári szám hossza mező a tényleges
szám-mező hosszát jelenti. Ha pl. itt 4-et adunk meg, az max. 9.999 különböző
leltári számot tesz lehetővé (leltárkönyvenként), ami általában nyilvánvalóan
nem elegendő. Érdemes a valaha elképzelhető legnagyobb állomány-mérethez
igazodó nagyságrendet megadni! Ha azonban a már használatos leltári számokkal
azonos formátumot szeretnénk, akkor lehet, hogy az ezekben alkalmazott méret
a mérvadó!
A Max. érték az adatbázisban már bent lévő, az éppen definiálttal azonos
formátumú legnagyobb érték megadására szolgál (ha a rendszer adatbázisában
még nincs példány, akkor itt zérust kell megadni, egyébként a már létező
legnagyobb értéket, a vezető nullák nélkül). Az egyszerű érkeztetés az
itt megadottnál eggyel nagyobb értéket fogja az ezt követően bevitt első
példánynak adni.
Az Előtte és az Utána mezőkben a tényleges számot megelőző ill. követő
jelcsoport (szövegkonstans) adható meg. A Formátuma mezőben követhető, hogy
milyen formátumú leltári számot definiáltunk; a szám-mező pozícióin #-jelek
állnak.
Példa:
- Ha a Leltári szám hossza mezőben 6-ot,
- a Max. érték mezőben 1234-et,
- az Előtte mezőben az "LKA-" szöveget,
- az Utána mezőben "/beszerzés" szöveget adtunk meg,
- a rendszer által ezt követően kiadott első leltári szám:
"LKA-001235/beszerzés" lesz.
1.2. csoportos leltárkönyvi azonosító definiálása
A csoportos leltárkönyvi azonosító formátuma az alábbi adatlap
kitöltésével adható meg:
A Megnevezés mezőben célszerű a "Csoportos leltárkönyv" vagy valami
hasonló szöveg megadása, ui. a rendszer ugyanezt az adatlapot használja
számos más, definiálható formátumú azonosító megadásához, így az itt
szereplő név alapján tudja a kezelő, hogy amit éppen lát, az micsoda.
A rendszer a csoportos leltárkönyvi azonosítót is három részből felépülő
azonosítónak tekinti, viszont megengedi, hogy mind a tényleges szám-mezőt
megelőző, mind az azt követő részben szerepelhessen az évszám. Ha szerepel,
akkor az azonosítót megelőző rész elején, az azt követő résznek pedig a
végén fog szerepelni. Ennek a lehetőségnek a használata a csoportos
leltárkönyvi azonosító formátumánál nem túl valószínű, inkább az ugyanennek
az adatlapnak a használatával megadható törlési jegyzék-azonosító,
rendelés-azonosító, stb. esetén válhat szükségessé.
Az azonosító Hossza, a kiadott Max. mezők kitöltésénél a leltári
szám formátumával kapcsolatos, fenti megfontolások érvényesek. Az Előtte:
ÉVszám és az Utána: ÉVszám mezőket a fentiekkel összhangban célszerű
üresen hagyni az Egyéb mezőben lehet - amennyiben szükséges - a bevezető,
az Utána mezőben az azonosító szám-részét követő szövegkonstanst megadni.
Az ÉVente újraindul mező csak akkor válik láthatóvá, ha valamelyik
ÉVszám mezőt mégis kitöltöttük; ha itt "igen"-t választunk, a rendszer
évzárást követően 1-től indítja újra az azonosító szám-részét.
1.3. Példányok egyszerű érkeztetése, állománybavétele
Az opcióval rendelkező könyvtáraknál a főmenü Bevitel / Példány (számla
alapján) aktív. Kiválasztásakor már csak a dokumentumtípusok neveit
tartalmazó menüből kell kiválasztani a megfelelő dokumentumtípust, hogy a
megfelelő típusú példány-beviteli űrlaphoz jussunk. Az egyszerű
érkeztetés a megszokott példány-beviteli űrlapok kitöltése révén valósul
meg a számlán szereplő dokumentumok példányainak egymást követő
bevitelével.
1.3.1. A normál példány-bevitel ablaktól eltérő vonások
- amennyiben több leltárkönyvet használ a könyvtár, a Leltárkönyv mező
aktív, és kötelezően kitöltendő (ellenkező esetben a leltárkönyvet a
rendszer automatikusan "beemeli" a mezőbe, és azt a kezelő nem is tudja
módosítani);
- a Leltáriszám mező kötelező, a mezőt a rendszer kezeli (tölti ki), a
kezelő nem is tudja kitölteni vagy módosítani;
- a Csoportos leltárkönyvi azonosító szintén kötelező, a rendszer ezt is
automatikusan állítja, a kezelő által felül nem bírálható módon;
- az ÁR, a Szállító, a SZámlaszám, a Bekerült, a Kölcsönözhető
és a Forrás mezők kitöltése kötelező (az utóbbi hármat rendre az
aktuális dátummal, az "igen" ill. a "Beszerzés" értékkel inicializálja).
1.3.2. A megszokottól eltérő viselkedés
- ha előzetesen nem történt meg a leltárkönyvi azonosítók (egyedi és
csoportos leltári szám) formátumának megadása, az űrlap fel sem jön,
értelemszerű hibaüzenetet kapunk;
- a Leltáriszám és a Csoportos mezőkben a rendszer az éppen soron
következő azonosítót mutatja (ez az űrlap kitöltése közben változhat,
mert ha pl. egy másik állomáson állományba vesznek egy példányt, a
Leltáriszám mező szám-részének egyet lépnie kell, hiszen ugyanazt
a leltári számot két példány nem kaphatja);
- a Csoportos azonosító mindaddig változatlan marad, míg az egymást
követően rögzített példány-rekordokban a Szállító és a SZámlaszám
mező megegyezik;
- vonalkód-olvasó használata esetén szól, ha úgy olvassuk be a következő
példány vonalkódját, hogy elfelejtettük tárolni az előzőt.
1.4. Javasolt technikák
- ugyanazon dokumentum több példányának állománybavételét mindenképpen
úgy célszerű elvégezni, hogy az első példány "Tárol"-ását követően a
második, harmadik stb példány rögzítését a "Másik"/"ehhez Hasonló"
menüpont választásával kezdjük, ekkor ui. csak a példányonként különböző
adatokat (jellemzően csak az Azonosító, azaz a vonalkód mezőt) kell az
előzőhöz képest módosítani;
- az ugyanazon bizonylaton szereplő különböző dokumentumok példányainak
állománybavételét is érdemes esetleg a "Másik"/"ehhez Hasonló" menüpont
alkalmazásával végezni, ui. ez biztosítja, hogy a Szállító és a
SZámlaszám mezőket bizonylatonként csak egyszer kelljen megadni; így
mindaddig, míg a Szállító és a SZámlaszám nem változik, az egymást
követően állományba vett példányok ugyanazon csoportos leltárkönyvi
azonosítót kapják (helyesen);
- ha valamilyen okból meg kell szakítani egy számla rögzítése közben a
munkát (azaz kilépünk a példány-bevitelből), a számla rögzítését úgy
lehet folytatni, hogy az (üres) űrlapon azonnal a "Másik"/"minta
Expandból" lehetőséget választjuk, és itt valamelyik a számláról korábban
- célszerűen az utoljára - állományba vett példány azonosítóját
választjuk, majd az újonnan rögzíteni kívánt példány adataival töltjük
ki az űrlapot. Ez a technika biztosítja, hogy ugyanazt a csoportos
leltárkönyvi azonosítót kapják a folytatás után állományba vett
példányok is, mint amit azok a példányok kaptak, amelyekt a megszakítás
előtt vettünk állományba;
- ha egy számlán különböző típusú dokumentumok szerepelnek, a típus
változásakor szükségképpen ki kell lépnünk a példány-beviteli űrlapból,
és a főmenü "Bevitel" almenüjéből a "Példány (számla alapján)" pontját
kell választanunk, majd a megjelenő típus-választékból az új típus
nevét; ahhoz, hogy ugyanolyan csoportos leltárkönyvi azonosítót kapjanak
az ezután állományba vett példányok, mint a korábbiak, szintén az
előző pontban részletezett módon célszerű eljárni;
Vissza: HTML dokumentáció ;
TextLib honlap