Hírek, események

TextLib tanfolyam a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban

Hogy is van ez?

Paraméterrendszer

A paraméterrendszer alkalmas magváltoztatásával - és még egy csomó plusz munkával - lebonyolítható az "egyet fizet, kettőt kap" kölcsönzési akció. Abban az állományban kell a kölcsönzési díjat a felére csökkenteni, amelynek tagjaira az árengedmény vonatkozik. Apró szépséghiba, hogy akkor is kettő példányt kell kiadni, ha az olvasó csak egyet akar elvinni...

Beiratkozás

Pici bizonytalanságot okozhat az, hogy csak akkor válik aktívvá a "Rendben" gomb, amikor az utolsóként kitöltött kötelező mezőről leléptünk. Ez sem egyezik meg a beviteli urlapoknál megszokottal, kérjük vigyázzanak!

Van olyan könyvtár, ahol a legfiatalabb olvasó csak 1-2 éves. Ez az életkor a programban jelenleg megengedhetetlenül alacsony, megváltoztatjuk.

Ha az olvasót beiratkozásnál olvasói kategóriába soroljuk, akkor késobb a kategóriát változtathatjuk, de nehéz törölni. (Csak a megrészletezett urlap "Kihúz" menüpontjával.) Kijavítottuk.

A "Jótálló" mezőbe "Más beszúrás" választásával beiratkozott olvasót, vagy könyvtári dolgozót is bevihetünk, tehát nemcsak "idegen" adható meg, ahogy ezt többen tévesen gondolták.

Nehézséget okozhat az, hogy egy tartozási ügy évek eltelte utáni rendezésénél megtalált jótálló nem emlékszik semmire. Meg kellene találni az olvasót a jótálló ismeretében, a feladat egy rövid keresőkérdéssel teljesíthető. (Lásd TextLib főiskola!)

Mivel a beiratkozást, az adatmódósítást és az olvasójegy érvényesítését is ugyanazon az urlapon kell elvégezni, ellenőrizzni kell, hogy a program által beállított "Teendo" egyezik-e az elvégezni kívánttal.

A beiratkozáskor a program figyelmeztetést küld egy már korábban beírttal azonos név megadásakor. Sokszor viszik be azonban az olvasókat a rendszergazda menü olvasó beviteli urlapján, ekkor a program nem figyelmeztet az azonos nevekre. Az egyedi indexek listájában megadható az olvasó neve is, és így már jön itt is a figyelmeztetés. (Lásd Tippek és trükkök!)

Kölcsönzés

Az indirekt kölcsönzés (amikor a példány honosítása és kölcsönzése egyszerre történik meg) lebonyolítható úgy, hogy a példány adatai között kitöltetlen marad a kötete mező. Ha nincs valami papír alapú azonosítási lehetőség a könyvtárban, akkor egy ilyen könyv elvesztése után az adatbázisból már semmiképpen sem állapítható meg, hogy minek a példányát veszítette is el az olvasó! Törekedni kell tehát arra, hogy a kitöltött adatok között szerepeljen a példány kötete, vagy félre kell tenni a kiadott példány könyvkártyáját.

Visszavétel és hosszabbítás

Találtunk egy hibát, ami az elvesztés bejelentését lehetetlenné teszi. Kijavítottuk, de ez majd csak a következő programváltozatban lesz látható. Addig is leírjuk a hiba elkerülésének módját: elvesztés bejelentésekor nem szabad vonalkódolvasót használni az olvasó azonosításához. Ha az olvasó az elvesztés mellett kölcsönöz is és visszahoz könyvtári anyagot, akkor ezek lebonyolításától elkülönítve kell az elvesztést bejelenteni.

Vonalkódolvasó

Tippek és trükkök

Egyediség ellenőrzés

Az első oszlopban álló szám az index azonosítója, ezeket kell a mezőismétlődés jelével elválasztva beírni a TextLib rendszergazda menüjében található "Rendszer", "Könyvtárunk adatai" űrlap "Egyedi indexek" nevű mezőjébe. A második oszlop az index neve, a harmadik pedig egy rövidítés, utalás a dolgozóra, akinek a munkáját befolyásolja az egyedivé tétel:

• rg: rendszergazda
• kat: feldolgozó könyvtáros
• osz: olvasószolgálatos könyvtáros
• áll: állománygyarapító könyvtáros
  

  15. Kiadvány formátum neve	rg
  17. Projekció neve	rg
  18. Rendezési formátum neve	rg
  22. Nyomtatási formátum neve	rg
  28. Személy neve	osz
  29. Jog neve	rg
  30. Feladat neve	rg
  33. Dolgozó neve	rg
  36. Dolgozói csoport neve	rg
  37. Olvasó neve	rg
  41. Keresőkérdés neve	rg, kat, osz, áll
  43. Help fejléce	rg
  44. Help sorszáma	rg
  62. ISBN	kat
  64. Alkotó neve	kat
  66. ETO kód	kat
  67. Zenei tezaurusz	kat
  68. Tezaurusz	kat
  69. Helyismereti tezaurusz	kat
  71. Más osztályozás	kat
  72. ETO megnevezés	kat
  73. TO kód	kat
  82. TO megnevezés	kat
  92. Testület neve	kat
  93. Földrajzi név	kat
  94. Cég neve	áll
  95. Kategória neve	rg
  96. Állomány neve	rg
  97. Raktár neve	rg
  100. ISSN	kat
  101. Új könyvek azonosító	kat
  104. Könyv leltári száma	kat, áll
  106. Példány vonalkódja	kat, áll
  110. Dokumentumosztály neve	rg
  111. Partnerkönyvtár neve	rg
  135. SBN	kat
  144. Rendezvény neve	kat
  150. FZO kód	kat
  151. NSZO kód	kat
  152. Új hanglemez azonosító	kat
  153. Szabadalom azonosító	kat
  154. Szabvány azonosító	kat
  155. Kutatás azonosító	kat
  167. SZO kód	kat
  168. Osztályozás kód	kat
  173. NSZO feloldás	kat
  174. FZO feloldás	kat
  175. SZO feloldás	kat
  176. Más osztályozás feloldása	kat
  199. Bíróság neve	rg
  207. SDI neve	rg

Vonalkódolvasó ellenőrzése

TextLib főiskola

Jótálló vállalt jótállásainak megtalálása

A három kérdésből álló változat:

Név 1	Olvasó keresése jótálló személy alapján
Kérdés 1	{%1 személy vállalt jótállásai} s1=keress személy rekordokat, ahol személynév=%1 vetíts user rekordokra s1 rekordokból hivatkozott index szerint nevezd %1 "A jótálló személy neve:", személynév
Név 2	Olvasó keresése jótálló olvasó alapján
Kérdés 2	{%1 olvasó vállalt jótállásai} s1=keress user rekordokat, ahol olvnév=%1 vetíts user rekordokra s1 rekordokból hivatkozott index szerint nevezd %1 "jótálló olvasó neve:", olvnév
Név 3	Olvasó keresése jótálló dolgozó alapján
Kérdés 3	{%1 dolgozó vállalt jótállásai} s1=keress dolg rekordokat, ahol dolgnév=%1 vetíts user rekordokra s1 rekordokból hivatkozott index szerint nevezd %1 "A jótálló dolgozó neve:", dolgnév

Az egy kérdésből álló változat:

Tapasztalatcsere

• Minden intézménynek - függetlenül attól, hogy mit használ és ennek megfelelően mit fog bejelölni a támogatási szerződésen - megmarad a joga a 25 felhasználós TL-hez, ha fejlődése megkívánja, bármikor kérheti a bővítést. (Ekkortól természetesen új tarifasáv szerint fizet.)
• A felhasználószám a következő felújításkor fog "beállni" a szerződésben jelzett számra, a továbbiakban a felújító lemezek ezt kezelni, "tudni" fogják.
• A felhasználószámba a szerver nem számít bele.
• A szoftver-hasznosítási szerződésen azért szerepel mindenkinek a TextLib 'D' változata, mert ehhez jár a folyóiratkezelő része a programnak, ezt tehát még minden GT-s könyvtár meg fogja kapni.
• A szolgáltatási díj ÁFA-mentes lesz, tehát annyit kell fizetni (-20% az egyesületi tagoknak), amennyi a szerződésen szerepel.
• Megszünik ugyanakkor az a lehetőség, hogy egy könyvtar a másiknak (kettejük közötti megegyezéssel) átadja a programhasználat jogát.
• Az oktatási célú TextLib-használat nem számít jogosulatlan használatnak.

Más rendszerek

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete jóvoltából módomban volt négynapos látogatást tenni a szegedi Egyetemi Könyvtárban. A látogatás célja a Corvina (Voyager) [C.] és a TextLib [T.] rendszerek összehasonlítása, és a VOCAL közös katalogizálási project muködésének tanulmányozása volt. Mivel a pályázat beadásakor vállaltam, hogy a tapasztalatokat megosztom a listával, a továbbiakban egy hosszabb levélre számítsatok...

Az hamar kiderült, hogy a két rendszert okszerűen épp úgy nem lehet összehasonlítani, mint ahogy a két könyvtarat sem lehetne, s mivel egy program megítélésekor nagyon nehéz levetkőzni szubjektív megítélésünket, melyben természetesen benne van eddig szerzett tapasztalataink összessége is, az alább közöltek BENYOMÁSOKNAK tekintendok, kérem, hogy nagyobb nyilvánossag elé SENKI SE VIGYE OKET.

Amire büszkék lehetünk

1. Összetehetjuk a kezünket, hogy annak idején a TextLib integrált rendszert választottuk, ti. a Corvina használata esetén semmiképpen nem kerülhetnénk el azt, hogy könyvtáranként legalább egyvalaki ne tanulja meg a MARC formátum szabványát. (USMARC vagy HUNMARC). Ti. a szabvány hívójeleinek ismerete e rendszerben az adatbevitel egyik feltétele. Persze ezt is meg lehet tanulni, és a szükséges ismeretek egy-két hónap ráfordítasa után éppúgy beszívódnak, mint a TextLibes tudnivalók, de azért összességében előnynek lehet tartani, hogy esetünkben az adatlap lefedi a rekordok szabványos formátumát. Cserébe a C. rendszerben nem kell adatlapot görgetni, az egyes dokumentumok leírásakor a könyvtáros gyakorlatilag maga szerkeszti a munka elvégzéséhez szükséges képernyőt. Hozzá kell tenni, hogy ez a megoldas az ott dolgozók szerint sokkal előnyösebb mint az adatlapos, de mint irtam, a szubjektív megítélésnek ebben nagy szerepe van... :-)
2. Előnyünknek éreztem, hogy a C. esetében az authority controllra a rekord "tárolás"-a után kerül sor, az adatbevitelkor nincs lehetőség (vagy nem élnek vele) a már rögzített alakok kiválasztására. Azaz a szerzőt, tárgyszót, sorozatot, stb. mindig beírják és a tárolási szándék közlése után vizsgálja csak a gép, hogy van-e már olyan (akkor elfogadja), s kéri, hogy a könyvtaros döntsön az új alak rögzítéséről. Cserébe e döntesi jog elvonható adatrögzítőktől, így az esetleges bérmunka kevesebb kavarodást okoz. (Tudom, hogy az új tárgyszó stb. bevitelét a T.-ben is le lehet tiltani, itt azonban van mód az ideiglenes tárolásra is, de erről majd később...)
3. Kevesebbnek tünt a visszakeresési lehetőség, az ETO jelzetelemenkénti keresése pl. nem lehetséges.
4. Új adat bevitelekor - zsúfolt időszakban - a tárolás bizony több tíz másodpercig is elhúzódhat. Ehhez hozzátartozik, hogy itt szinte állandóan 20-25 terminálon folyik a keresés - lévén ez egy zártpolcos könyvtár - hasonló terhelésnél nyilván a T. is másként viselkedne.

   Amiben hasonló cipőben járunk

5. A folyóiratérkeztetés bevezetése itt is csak a következő pár hónapban várható. Az volt a benyomásom, hogy a példány -> bekötött példányok problémájának megoldását itt sem sikerül 100%-osan megoldani, a rendszer a teljes, lezárt évfolyamot fogja egységnek tekinteni, s természetesen jelzi, hogy ez az egyseg hány darabból áll (leltározáshoz). A leírt cikkek lelőhelyadatai ezek szerint csak hasonló pontossággal lesznek megjeleníthetők - várhatóan, de ezt egy-másfél év múlva újra érdemes lesz megnézni.
6. A beszerzési (előszerzeményezési) modul bevezetése szintén várat még magára egy kicsit, itt azonban megoldható - megkerülhető a rekordazonosítás problemája (az előszerzeményezés során létrejött rekord és a rátöltött rekord azonosításának kérdése...)

   Ami nagyon tetszett

7. A C. rendszerben létezik az úgynevezett temporary (ideiglenes) file fogalma. Ilyennel minden dolgozó rendelkezik és módjában van az általa bevitt rekordokat ide menteni. (Ezzel egyébkent megkerülhető a mentés lassúságának problémája, mert ide gyorsan bemegy a rekord és forgalommentes időszakban innen gyorsan át lehet emelni az "éles" adatbázisba.) Mód van tehát arra (bár nem általános gyakorlat), hogy adatrögzítőknek csak ebbe a file-ba adjanak tárolási jogot és innen az ezzel megbízott lektor emelje át a rekordot az opac-ba. Ez bizony nagyon jó lenne..., a munkatársak nagyobb körét lehetne kisebb fejfájással ráengedni adatbázisunkra. -- Fontolgassuk!
8. Lehetőség van arra, hogy ne csak a dolgozókra, hanem az egyes terminálokra is kiosszanak jogokat. (Tehát pl. egy kölcsönzői gépen a rendszergazda nem tud rendszergazda jogosultsággal dolgozni.) Így tehát elkerülhető pl. az, hogy egy olvasóknak dedikált gépen lelesett jelszóval garázdálkodjanak. Ehhez nem (sem) értek, lehet, hogy ez a lehetőség a UNIX-ból következik?
9. Az áttöltögetések következtében ebben a rendszerben is vannak dupla rekordok. (Pál utcai fiúk 17. kiadás kétszer... stb. szerepel.) Ennek kigyomlálására létezik az ún. "rekordösszevonás" lehetősege, amikor a két rekordból - utasításra - egyet lehet csinálni, ugyanakkor pl. a két rekordhoz kapcsolt példány-adatok azután mind jellemzik az összevont rekordot is. Ez így önmagában is szép, hát még ha ki lehetne terjeszteni a kilencvennyolc formában meglévő Móricz Zsigmondra is... Ez egyébként megoldaná az előszerzemenyezés és rekordrátöltés során duplázódó rekordok problémáját is... - Szerintem - Alaposan fontolgassuk!
10. A rekordok áthúzása más adatbázisokból (VOCAL, másik intézmény OPAC-ja) valami gyönyörű... Talán, ha bejön a pályázatunk, nekünk is lesz valami hasonló...?

    De ez tényleg szenzációs és ha lesz valaha valami a MOKKA-ból, úgysem kerülhetjük el.

    Ez természetesen "visszafelé" is muködik, tároláskor lehetőség van egyszerre menteni a saját és a közösen épített adatbázisba (ami egyébként egy debreceni gépen fut).

Hírek a TextLib levelező listáról

Két hónapja kölcsönzünk TextLibbel, minden rendben van egy dolgot kivéve: a felszólítások nyomtatott formájával képtelenek vagyunk megbarátkozni. Nálunk a felszólítások kiíratása eddig is heti rendszerességgel történt, és nem szívesen térnénk el ettől, de az a papíráradat, ami ezzel jár - minden egyes olvasónak egy darab A/4-es méretű dorgáló levél - amit ugye mégsem lehet nyomtatványként feladni, az egy kicsit sok. Sok esetben 1-1 könyvvel tartozik csak, a késedelmi díja napi 3,- Ft nem egy nagy összeg, még 7 nap türelmi idő beállítása mellett sem, a nyomtatás, borítékolás, postázás költsége nagyobb, mint maga a késedelmi díj. Hetente átlagosan 100 felszólítást írunk, ezt lézernyomtatóval kicsit költséges lenne kinyomni, a mátrixnyomtató meg fél napig kínlódna vele. Jelenleg azt csinálom, hogy szövegszerkesztőbe töltöm a TextLib felszólító leveleit, egy név- és címlistává redukálom, ami alapján aztán a régi bevált módon a raktáron levő levelezőlapokra kézzel megírjuk. Azt ugye mondanom sem kell, hogy legalább fél órás néger munka 120 oldalból 30-at csinálni... Nem jó megoldás ez, számtalan ellenérvet tudok magam is, és erre várnék most ötleteket, hogy máshol hogyan csinálják ezt a meglevő lehetőségekkel.

Az 1999. május 26-i szolnoki TextLibes megbeszélésen ezzel kapcsolatban kialakult álláspont:

A közvélekedés az volt, hogy nem szerencsés nyílt levelezőlapot használni, mert ez sértheti a személyiségi jogokat és az olvasók érzékenységet. Ez elkerülhető, ha továbbra is "zárt" levelet használunk.

Téglás György válasza Szili Erika felvetésére:

Ma jártam Szolnokon egy TextLibes összejövetelen, és felvetettem a kérdést. Az ott összejött társaság nem látja ennyire drámainak a helyzetet, de az Ön kérdéseire igazából nem született válasz.

Én is csak a gondolataimat és a kérdéseimet tudom Önnel megosztani.

1. Mi indokolja, hogy hetente csak egyszer kívánnak a továbbiakban is felszólító leveleket küldeni? Hiszen a TextLibben a megfelelő menüpont kiválasztása naponta talán nem jelent nehézséget... (esetleg valamelyik olvasószolgálatos dolgozóhoz induló feladatként is hozzárendelhető a V_FELSZ modul és akkor az adott dolgozó rendszerbe történő belépésekor automatikusan el is indul). Ez esetben naponta 10-20 levél készülne, amelynek a nyomtatása, postázása néhány perc alatt elintézhető, nincs papíráradat, stb.
2. Tudok róla, hogy a posta bekeményített, és egy ideje - Takáts Béla szerint kb. 2 hónapja - sajnos nem fogadja el nyomtatványként a tűzőgéppel összetűzött leveleket (amikor a levélnyomtatást ebben a formában megterveztük, akkor ez még nem volt így). Az új helyzetre a szolnokiak úgy reagáltak, hogy áttértek az ablakos borítékok használatára (kb. 4 Ft/db), amit a postaköltség részeként az olvasóval fizettetnek meg. Sajnálatos persze, hogy a költségek a változás miatt emelkednek, de nem nagyon van mit tenni. Értem én, hogy nem nagyon érdemes néhányszor tíz forintos késedelmi tartozás miatt ugyanilyen nagyságrendű költséggel járó levelezést folytatni, de az anyagiak csak az egyik szempont; a másik az, hogy ne privatizáljon dokumentumokat túl sokáig senki. Ha még ennek figyelembevételével sem "éri meg" a felszólító levelet kiküldeni, akkor NEM KELL KIKÜLDENI! (Tiszafüreden pl. azt csinálják, hogy kinyomtatják ugyan az összes felszólítást, de a jelentéktelennek ítélt tartozásokról szóló leveleket nem küldik ki, csak félreteszik betürendben; ha az olvasó bejön, és reklamál, hogy miért kell késedelmi díjat fizetnie, esetleg a kezébe nyomják, és elmagyarázzák neki, hogy ha kiküldték volna, sokkal többet kellett volna fizetnie.) Ha a levelek nyomtatása file-ba történik, editorral könnyen lehet szelektálni, és esetleg csak a "szűrés" után megmaradt leveleket kell kinyomtatni.
3. Véleményem szerint már ma is (a jövőben még inkább így lesz) a legdrágább erőforrás az emberi munka. Szerintem az a dologi költség, amit megspórolnak azzal, hogy régről meglévő levelezőlapokat használnak, eltörpül amellett a ráfordítás mellett, hogy valakinek a drága idejét címlista-készítésre, levelezőlapok kézzel történő kitöltésére kell pazarolnia. Ha a levelek kinyomtatására egy mátrixnyomtatót használnak, akármilyen lassan is (az Ön által becsült fél napot én túlzottnak érzem, egy "múzeumi" EPSON FX-1000-esen a 100 levél kinyomtatása max. 1 óra!), de elkészülnek a levelek emberi munka ráfordítása nélkül. A nyomtatás amúgy a TextLibben háttér-feladat, tehát sem munkaállomást, sem emberi figyelmet nem köt le, szépen "elketyeg" a háttérben; a nyomtatás idejére a felszólító leveleket generáló modul akár ikonizálható is, hogy ne is látsszon a képernyőn. Amíg folyik a nyomtatás, bármi mást lehet párhuzamosan csinálni a munkaállomáson. A levelek elkészülte a zaj megszünéséből könnyen észlelhető, az ikonizált ablak elővehető, a nyomtatás megtörténtének ezt követő könyvelése elvégeztethető a rendszerrel anélkül, hogy a nyomtatás közben elkezdett másik TextLib tevékenység kárt szenvedne.
4. Mi legyen a raktáron lévő levelezőlapokkal?
   • Elvben nem lehetetlen lézernyomtatóval ezekre nyomtatni, de: a levelezőlapot nem tudja felvenni a papírtárolóból a nyomtató, ezért csak egyesével lehetne adagolni az "alapanyagot";
   • Hogyan oldjuk meg azt a problémát, hogy a levelezőlap egyik oldalára kellene a késedelmes példányokat, a másikra a címzést nyomtatni?
     • Ehhez mindenképpen kétszer kellene egymás után átküldeni a levlapot, vagy úgy, hogy először a címzést majd közvetlenül utána a tartalmat nyomtatnánk (vagy fordítva) ugyanarra a levlapra, vagy úgy, hogy először kinyomtatjuk az összes címzést, majd - vigyázva, hogy a sorrend ne változzon! - újra átküldve a kupacot a nyomtatón, kinyomtatnánk a tartalmat. Ha közben véletlen sorrendcsere, vagy papír-elakadás lépne fel, a dolog elég kényelmetlenné válna, és nagy lenne a kavarodás lehetősége!;
     • a "landscape" nyomtatást, ami a levelezőlapra nyomtatáshoz kellene, jelenleg nem tudja a TextLib, és emiatt nem is szívesen állnánk neki a kidolgozásának; az egyes lézernyomtatók esetleg paraméterezhetők, hogy "portrait" vagy "landscape" állásban nyomtassanak, de feltehetőleg nem azonos vezérlő-szekvenciákkal lehet a különböző típusokat erre rávenni, ezért ez a megoldás is nehezen járhatónak tűnik.

     Mindezek miatt a levelezőlapra nyomtatás, mint lehetőség, úgy tűnik nem kecsegtet sok sikerrel (többe kerülne a leves, mint a hús).

     Összefoglalva:

     • A felszólítások nyomtatására az olvasók mulasztása miatt (ti., hogy nem hozzák időre vissza a dokumentumokat) kerül sor, tehát teljes joggal hárítja át az ezzel kapcsolatos költségeket - bármekkorák is legyenek azok - az olvasóra a könyvtár.
     • A postai díjszabás a könyvtár hatókörén kívül eső kérdés, tehát ezt peremfeltételnek kell tekinteni. Tulajdonképpen örülhet az olvasó, hogy a késedelem miatti "büntetés", amit a könyvtár késedelmi díj formájában alkalmaz, ilyen humánus, azaz nem a postaköltség sok, hanem a késedelmi díj jutányos!
     • A felszólítás kiküldésének célszerűségét nemcsak a levelezési költségnek a késedelmi díjhoz való viszonya, sokkal inkább az determinálja, hogy a dokumentumokhoz más is hozzáférjen.
     • Ha a felszólítások naponta történő készítése ellen nem szól más érv, csak a megszokás, érdemes áttérni a napi használatra, mert így - igaz: minden nap, de - elviselhető mennyiségű papírral kell bajlódni. Az is a napi rendszeresség mellett szól, hogy az olvasó így fizeti a legkisebb késedelmi díjat (már ha ő is így akarja, és a levél kézhezvétele után haladéktalanul felkeresi a könyvtárat), hiszen a lehető legkorábban kapja meg a késésről szóló értesítést.
     • A mátrixnyomtatóval és a lézernyomtatóval történő nyomtatás költségei között nagyságrendi különség van; igaz, a "termék" minősége is más (a lézernyomtatóval nyomtatott levél esetleg a postai szigorítás ellenére mégis feladható nyomtatványként). Ha tehát a könyvtár az olvasó számára spórolni akar, azaz nem hárítja át a nyomtatás költségét is alkalmasan megválasztott postaköltség alkalmazásával, célszerű mátrixnyomtatóval dolgozni; egyébként a minőség, a sebesség és annak lehetősége, hogy mégiscsak feladható az így készült levél nyomtatványként, a lézernyomtató használata mellett szól.
     • Ha a TextLib által nyomtatott leveleket alkalmazzák, a felmerülő emberi munka: a levelek háromba hajtogatása és vagy összetűzése, vagy ablakos borítékba helyezése. Ez véleményem szerint lényegesen kisebb és kevésbé kvalifikált munkaerőt igénylő munka, mint amit a jelenleg Önök által alkalmazott megoldás jelent.

TextLibesek írták

A kérdéses publikációknak csak a leglényegesebb adatait (szerző, cím, esetleg rövid kivonat) közöljük magában a hírlevélben; a teljes publikációnak csak az InterNetes elérhetőségét, ennek hiányában a szerző(k) elérhetőségét adjuk meg.

Újdonságok a programban

Beiratkozás, érvényesítés

Az olvasójegy érvényesítésénél - részben a fenti hiba következtében - előfordulhatott, hogy érvénytelen dátumot helyezett el a rendszer az [új érV] mezőbe; a hibát javítottuk.

Felhasználói kérésre beirakozásnál/érvényesítésnél az Esc billentyű megnyomásakor a korábbiaknál egyértelműbb üzenetben kérdezi meg a program, hogy valóban mentés nélkül kíván-e a kezelő az olvasó adatlapjának módosításából kilépni.

Visszavétel/hosszabbítás

Ha visszavételnél az üzemmód váltásával hosszabbításba ment át a kezelő, és az olvasónál lévő valamennyi példány kölcsönzését meghosszabbította, nem lehetett visszaváltani az üzemmódot visszavételre, tehát csak a modulból történo kilépés után a menübol újraválasztással lehetett a visszavételt folytatni. A hibát kijavítottuk.

A visszavétel lokális menüjéből választható [eLveszett] menüpont használata teszi lehetővé az olvasó által bevallott elvesztés regisztrálását. Eddig - nem túl beszédes módon - csak a menüpont inaktivitása jelezte, ha:

• azonosítatlan, azaz kötethez nem rendelt példány
• korábban már regisztrált elvesztésben érintett példány

A visszavételi modulnak volt egy olyan hibája, hogy vonalkódolvasó használata esetén akkor is "úgy érezte", mintha vonalkódot olvasott volna, ha a [Nála lévo példányok], azaz az olvasónál lévo példányok közül történő választás történt. Ennek következtében nem lehetett elvesztést regisztrálni a modullal. A hibát kijavítottuk.

A korábbi verziókban elofordulhatott, hogy az olvasónak volt késedelem miatti tartozása, de a rendszer ezt nem jelezte (akkor fordult ez elő, ha csak ilyen típusú tartozása volt, és még nem kapott visszahozásra felszólító levelet). Így nem is lehetett a tartozást rendezni (csak azután, hogy megtörtént a visszavétel). Az új verziókban egy olvasó számára történő kölcsönzés ill. visszavétel előtt a rendszer aktualizálja (ha még nem volt, létrehozza) a késedelemmel kapcsolatos tartozás rekordokat, így már az aktuális dátumig fellépő késedelmi tartozások is rendezhetőkké válnak.

A korábbi verziókban a hosszabbítással kapcsolatosan két hiba is volt. Az egyik hiba akkor lépett fel, ha az olvasó tartozásainak rendezése után történt hosszabbítás: ha az olvasó már késedelemben volt, az olvasó rekordjában egy érvénytelen tartozás-bejegyzés keletkezett (ami a későbbi visszavételeknél a "törölt rekord" hibaüzenethez vezetett). A másik hiba hosszabbítás után tartozásrendezéskor léphetett fel; a rendszer nem tudta megmódosítani a tartozás-rendezés keretében az olvasó rekordját (ez csak a hosszabbításból történő kilépés után sikerült). Mindkét hibát javítottuk, azonban az első hiba következményeinek teljeskörű felszámolása csak a DBCHK program alkalmazásával lehetséges.

Ha visszavételből hívott tartozásrendezés keretében megtörtént az utoljára visszavett példánnyal kapcsolatos késedelmi tartozás rendezése, a visszavételhez történo visszatérés után a [Késedelmi díj] mezőben változatlanul látszott az összeg. Módosítottunk: ezután a már rendezett tartozás már nem fog látszani.

Ha ugyanannak a dokumentumnak több példányára volt egyidejűleg előjegyzés és a kérdéses példányok visszaérkeztek, a rendszer csak annak a példánynak az olvasó számára történo kikölcsönzését engedélyezte, amelyiket neki tették félre (függetlenül attól, hogy a példányok teljesen egyformák). Módosítottunk: ezután bármelyik, a félretett példánnyal ekvivalens példány kikölcsönözhető az előjegyző olvasó számára.

Monografikus szerzeményezés

A monografikus kiadványok állománybavételénél nem lehetett audiovizuális és CD-ROM dokumentummal kapcsolatos számlasort rögzíteni; kijavítottuk.

Általános

Az ún. egysoros nyomtatási formátumoknál használatos TH_LPRN modul új paramétert kapott az eddigi /KIEMELT /SORSZAM /AR /OSSZAR /RAKTNO /SZERZO /TORL_JEGYZ paraméterek MELLÉ. A /RAKTJELNO paraméterrel azt lehet jelezni, hogy a példányokról készülő listában nem kivánjuk a példányok raktári jelzetét kinyomtatni.

Az adatbázis helyességét, integritását ellenőrző DBCHK program sokat "okosodott", sokkal több mindent ellenőriz, mint korábban. Az igazán új vonása azonban az, hogy azokat a hibákat, integritás-problémákat, amelyek javíthatók, egy új //javit paraméter alkalmazásával ki is lehet vele javíttatni. Mivel azonban az adatbázis módosítása körültekintést igényel, javasoljuk a program dokumentációjának alapos tanulmányozását az új lehetoség használata elott.

Web szerver