Hírek, események
http://www.textlib.hu
Bejegyeztettük a textlib.hu domain nevet, ezen a címen a TextLib honlap közvetlenül, az InfoKer honlap kikerülésével megtekinthető.
Könyvtáros Vándorgyűlés
2005. július 21-23-án lezajlott a 37. Könyvtáros Vándorgyűlés Gödöllőn. A megszokott módon, kiállítóként vettünk részt a rendezvényen. Minden bizonnyal megmutatkoznak majd a TextLib fejlesztésében azok a tapasztalatok, amelyeket a rendszer felhasználóival és a többi kiállítóval folytatott beszélgetésekben szereztünk.
TextLib alapozó tanfolyam
Az eddig legutolsó TextLib tanfolyam Miskolcon, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban zajlott július végén, a megyében más településeken dolgozó könyvtárosok kezdeményezésére. Jó ok ez arra, hogy megismételjük felhívásunkat:
Kedves TextLibesek!
Kérjenek díjtalan tanfolyamot, válasszanak az ismert témák közül, vagy találjanak újat, ha saját könyvtáruk jó helyszín, akkor ott, ha nem jó, akkor máshol, az időpontban pedig biztosan megállapodunk!
3..2..1..start
A legújabb textlibes könyvtárak
Ez a rovat sajnos üres.
A legújabb textlibes web szerverek
Városi Könyvtár (Kiskunmajsa)
A legújabb linuxos szerverek
Deák Ferenc Megyei Könyvtár (Zalaegerszeg)
Madarász József Városi Könyvtár (Sárbogárd)
Mogyoróssy János Városi Könyvtár (Gyula)
Petőfi Sándor Városi Könyvtár (Kiskunfélegyháza)
Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár (Székesfehérvár)
A legújabb linuxos web szerverek
Deák Ferenc Megyei Könyvtár (Zalaegerszeg)
Madarász József Városi Könyvtár (Sárbogárd)
Mogyoróssy János Városi Könyvtár (Gyula)
Tessedik Sámuel Főiskola (Békéscsaba)
Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár (Székesfehérvár)
Újdonságok a programban
A TextLib honlapon és a \textlib\doc könyvtárban is olvasható, a rendszer fejlesztésének legújabb eredményeiről szóló "ujdonsag" című szövegből készült a következő összeállítás.
Távoli keresés, távoli belépés
Mindaz a sok apróbb-nagyobb fejlesztési lépés, ami egyrészt a TextLib szerver és munkaállomásai, másrészt különböző TextLibek, harmadrészt pedig a TextLib és más könyvtári adatbázisok közötti közvetlen kapcsolatok létrehozatala érdekében történt, mára egyetlen - de persze nem lezárt - egésszé állt össze.
A kiindulópont a TCP/IP illetve annak egy vele egyenértékű alárendeltje, az UDP. Ez egy kommunikációs protokoll, kimondottan a távoli kapcsolatokhoz, így az internethez is. A DOS rendszerű gépeken működő TextLib már 1998 óta, Windows95, '98, '2000 és 'XP mellett pedig 2005 tavaszától alkalmas az UDP kommunikációra. Az UDP protokoll - ami minden telepített TextLib része - használatával most már egy munkaállomás programmal egy tetszőlegesen választott TextLib szerver munkaállomásaként dolgozhatunk, ha a belépés jogát megszereztük. Dolgozhatunk a saját rendszerünkben a TextLib szerverrel egy épületben, és természetesen egy másik kontinensen is, és ugyanígy közelről és távolról is beléphetünk egy másik könyvtár TextLib rendszerébe.
Az átállás az UDP-re egyszerű, csak a megfelelő parancsikont vagy parancsot kell az indításhoz kiválasztani:
IP_SERV: TextLib szerver indítása UDP-vel
IP_MUNKA: TextLib munkaállomás indítása UDP-vel
IPWMUNKA: TextLib munkaállomás indítása UDP-vel, Windows ablakban
HWMUNKA: TextLib munkaállomás indítása UDP-vel, Windows ablakban, ugyanazon a gépen futtatott TextLib szerverbe belépve
Az utolsó két parancs, amely Windows ablakba indítja a munkaállomást, csak
WindowsXP-s vagy Windows2000-es gépen használható.
A linuxos TextLib szerver program képes egyidejűleg IPX-szel és UDP-vel is kommunikálni, nem muszáj tehát az összes munkaállomást egyidejűleg átállítani. A DOS-Windows alapú szerver viszont csak az egyik protokollt használhatja a kapcsolattartáshoz.
A biztonság érdekében a szerver egy belépési próbálkozásnál a korábbinál több
feltétel teljesülését ellenőrzi:
a munkaállomás és a szerver program verziójának azonosságát,
a munkaállomás és a szerver dátum és időpontjának eltérését,
a munkaállomás és a szerver program tulajdonosának azonosságát, illetve a munkaállomás tulajdonosának egy leírásban (tlsrv.cfg) való meglétét.
Ha az ellenőrzés hibát talál, akkor a szerver még a bejelentkező ablakot sem engedi a munkaállomás képernyőjére, hiába is ismernénk egy érvényes azonosítót és jelszót a belépéshez, nincs hová beírni, és így lehetetlen belépni.
A munkaállomás oldalán is van előírás: a rendszergazda a könyvtáros adatlapján felsorolhatja azon könyvtárak azonosítóit, amelyekbe a könyvtáros jogosult belépni. Ilyen felsorolás hiányában kizárólag a saját rendszerbe történő belépési kísérlet lehet eredményes.
Az olvasók ügyeskedésének is gátat szab a TextLib. Ha a munkaállomást /useronly paraméterrel indítjuk, akkor meg sem próbálhatnak könyvtárosként vagy rendszergazdaként belépni, hiába ismerik az azonosítót és a jelszót. A jelszó megismerését pedig nehezíti, ha a könyvtár adatai között előírjuk a könyvtárosok és rendszergazdák jelszavának rendszeres megváltoztatását.
Amikor pedig valahogy mégis sikerül bejelentkező ablakhoz jutni, bárkinek kedvét szegi, hogy egy sikertelen belépési próbálkozás után a program 3 mp várakozásra kényszeríti a következő próba előtt.
Lépjünk tovább a kapcsolatokban, és tekintsük a távoli keresést, azt a képességét a TextLibnek, amellyel egy linuxos gépen futó program segítségével távoli adatbázisokat érhetünk el, és azokban keresve a megtalált rekordokat egyszerűen és gyorsan a saját adatbázisunkba tölthetjük. A z39.50 – kimondottan könyv adatbázisok lekérdezésére szolgáló szabványos keresőnyelv – szerint szolgáltatni képes rendszereken kívül a TLMOKKA program a TextLib web szervereket is képes megszólítani, így a 6 textlibes megyei könyvtárral kiegészülve immár összesen 10 adatbázis tartalmából válogathatunk.
A TLMOKKA program élve a Linux nyújtotta lehetőségek egyikével képes értesíteni a TextLib szervert, mielőtt áramszünet miatt kényszerűen kilépne. Ekkor a TextLib szerver is kilép, kizárva még az esélyét is az adatvesztésnek. A leállításnak ez a módja akkor célszerű, ha a szerver saját szünetmentes áramforrása nem tudja a programnak továbbítani az áramszünetről szóló üzenetet.
A TLMOKKA nemcsak távoli adatbázisokból származó rekordok keresésére és betöltésre alkalmas, hanem rekordok MOKKA-ba küldésére is, A MOKKA-tag textlibes könyvtárak élhetnek ezzel a lehetőséggel. Bár a feladat más, de a küldés tényében és a résztvevő intézményekben közös az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer lelőhely adatokkal történő bővítése. Ehhez a feladathoz a TextLib a TH_ODR nevű nyomtató modult adja, ezzel az elvárt formájú és tartalmú (ISBN\Megjelenés_éve\ODR_azonosító
\Dokumentum_címe) illetve kódkészletű (ANSEL) lista készíthető. A küldő könyvtár ODR azonosítóját a rendszergazda a könyvtár adatai (Rendszer / könyvtárunk Adatai menüpont, „ODR azonosítónk” mező) között állíthatja be.
Szó esett már a TextLib web szerver egyik új képességéről, a TLMOKKA program általi lekérdezhetőségéről, de ezen kívül is számos érdekes változás történt benne. Kereséskor a program a mezőkbe beírt szövegekben előforduló betűk diakritikus jelekkel ellátott változatait is figyelembe veszi, aminek eredményeképpen a diakritikus jel nélkül - a szabály alól a magyar nyelv ékezetesei kivételek - indított keresés is eredményes lesz. Ezzel a repülő ékezetekkel történő keresés is feleslegessé vált, és megszűnt. A szerző és a közreműködő mező mellett egy új keresőmezőben, az "Alkotó"-ban egyszerre kereshetünk szerző és közreműködő szerint dokumentumokat. Kereshetők az időszaki számok, és bármilyen keresés szűkíthető a honosított dokumentumok körére. Mindez egy jól áttekinthető, szép, megújult keresőlapon folyhat. (Pl. http://tlwww.vmmk.hu)
(A diakritikus jel használata nélkül, és az "Alkotó" mezőben szerző+közreműködőre összevontan indítható keresés nemcsak a webes keresőben újdonság, hanem belekerült a munkaállomás programba is.)
Az olvasói állapot megnézéséhez hasonlóan a könyvtárközit kérő könyvtárban meg lehet nézni a küldő webes keresőjén a kölcsönzéseket, az előjegyzéseket, a félretetteket, a hozzájuk tartozó határidőket, stb. Azonosítót és jelszót a küldő könyvtár adhat.
Ügyes és hasznos rendszereszközök
A 10. hírlevél megjelenése óta újabb ügyes és hasznos rendszereszközök készültek. Az eszközkészlet használatbavétele roppant egyszerű, mindössze be kell tölteni a csereállományokat az adatbázisba a szerver gépen a \TEXTLIB\SYSIMP helyen kiadott TLSYSIMP paranccsal, és kész.
Nyomtatási formátum
Példányok egysoros nyomtatása
A „Példányok a kötet (közös) szakcsoportja és Cuttere szerint” nevű rendezési
formátum által meghatározott sorrendben nyomtat.
Rendezési formátumok
Példányok a kötet (közös) szakcsoportja és Cuttere szerint
Kölcsönző könyvtár név és telephely szerint
Ez a rendezési formátum alkalmas pl. a „Tippek és trükkök” rovatban ismertetendő lista nyomtatására is.
Keresőkérdések
Olvasói kategória valaha felszólított olvasói
Nem teljesített könyvtárközi kérések
Kölcsönzésben lévő példányok
Kötet nélküli példányok
Ezeknek a működése a nevükből kitalálható.
Kölcsönzések példányai
Ez a keresőkérdés annyiban szokatlan, hogy elindulás után egy találati halmaz azonosítóját – a kölcsönzések halmazáét – várja paraméterként.
Projekció
Kölcsönzések példányai
Az előbbi keresőkérdés projekcióként ismétlődik, így talán egyszerűbb használni.
Statisztikai szempont
Kölcsönzés a dokumentum tartalmának fő jellege szerint
Statisztikai bontás
Kölcsönző könyvtár név és telephely szerint bontva
Az előbbi szempont ezzel a bontással párosítva olyan statisztikát készít, amelyben az oszlopok a könyvtárközi kölcsönzések dokumentumainak tartalmát, a sorok pedig a kérő könyvtárak nevét és telephelyét mutatják.
Tippek és trükkök
Listák nyomtatása
A nyomtatási formátumok lelkét jelentő nyomtató modulok között találhatunk egyet TH_SLST néven. Definíciója szerint rendezési kulcsok nyomtatására szolgál. Vagyis, ha TH_SLST-t egy nyomtatási formátumban nyomtató modulnak választjuk, és rendezési formátumot is illesztünk a nyomtatási formátumba - ilyen esetben ez kötelező -, akkor a nyomtatvány a rendezési formátumban definiált kulcsokat fogja tartalmazni. Ezzel a módszerrel szinte tetszőleges listákat készíthetünk, hiszen a rendezésbe bevonhatjuk a találati halmaz rekordjainak mezőin kívül a kapcsolódó rekordok mezőit, és az azokhoz kapcsolódókét is egy tetszőlegesen hosszú láncban.
TH_SLST egyetlen értelmes használati módja tehát a rendezett nyomtatás. Ugyanez megfordítva nem igaz, hiszen rendezetten nyomtatni nemcsak TH_SLST-vel lehet, hanem bármilyen másik nyomtató modullal, ha a nyomtatási formátumhoz rendezési formátumot rendelünk. Fontos körülmény az, hogy míg egy bármilyen nyomtató modul az előre "bedrótozott" mezőket nyomtatja megkötött sorrendben, addig TH_SLST a mellé rendelt rendezési formátumban felsorolt mezőket nyomtatja az általunk kitalált sorrendben. Mivel pedig rendezési formátumot bármilyent és bármennyit készíthetünk, TH_SLST-t a teljesen szabadon definiálható nyomtatvány kiindulópontjának tekinthetjük. Érdemes foglalkozni vele!
Legegyszerűbb példáinkat magából a programból ollózhatjuk. Amikor kölcsönzéseket keresünk, a találati halmaz táblázatos megnézésekor egy-egy sorban a következő adatok szerepelnek:
az olvasó neve,
a kölcsönzés dátuma,
a példány vonalkódja …
… és leltári száma továbbá
a dokumentum címe.
A felsorolt öt adatból a második az egyetlen, ami szigorúan véve a kölcsönzés adata, a többi a kölcsönzéshez közvetlenül vagy közvetve kapcsolt rekordé. De természetesen egyikről sem mondhatjuk, hogy nem fontos egy kölcsönzésben, hiszen az, és éppen ezért mutatja ezeket a program a táblázatos megnézéskor.
Ezzel azonos külalakot produkáló nyomtató formátumot nem tudunk készíteni, de nagyon hasonlót igen. Az eltérés nem a tartalomban lesz, hanem a táblázatos megnézés tényleg táblázatos formájával szemben a nyomtatottban minden rendezési kulcs, azaz minden mező a tényleges hosszában nyomtatódik, és közéjük pedig " / " jelek kerülnek.
A már ismerthez hasonló módon a TLSYSIMP.BAT parancsállománnyal tölthetjük be az adatbázisba a "Kölcsönzések az olvasók neve, a kölcsönzés dátuma, a példány vonalkódja és leltári száma továbbá a kölcsönzött dokumentum címe szerint" nevű nyomtatási formátumot, amit az ugyanilyen nevű rendezési formátummal együtt a TLSYS11.TCS nevű csereállomány tartalmaz. Ez a csereállomány a TextLib 1.62.05 változatának lesz része, de a verzió megjelenése előtt is kérhető.
Az eddigieket elsősorban mintának és ötletadónak érdemes tekinteni, ami jól rávilágít a TH_SLST ügyes használhatóságára. Nyomtathatunk listát az olvasókról nevük és lakhelyük szerint, a tartozásokról az összeg és az olvasó neve szerint, azokról a dokumentumokról, amelyek kölcsönzését többször hosszabbították, stb. A szoftvertámogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően az InfoKer készen áll az elképzelt feladatok végrehajtásához szükséges „ügyes és hasznos rendszereszközök” elkészítésére.