A kinyomtatott hírlevelet postán csak azokba a könyvtárakba küldjük el, amelyek ezt külön kérték tűlünk. Az InterNetes változat mindig friss, korábban jelenik meg, és a más WEB-helyekre történő hivatkozások lehetősége miatt teljesebb is, ezért azt ajánljuk.
Kérjük tisztelt olvasóinkat, hogy írjanak, ha - mert például nincs InterNet hozzáférésük - nem elégszenek meg az elektronikus formával, és kérik a kinyomtatott változatot!
A szoftver-támogatási szerződés megkötése nem elengedhetetlen feltétele a TextLib használatának, de átlagos esetben olcsóbb működést tesz lehetővé. Eddig minden TextLibes problémát igyekeztünk megoldani, függetlenül attól, hogy a kérdés szerződéssel rendelkező vagy nem rendelkező könyvtárból érkezett. Nehéz helyzetbe kerülünk azonban, ha a programot használó, de egyetlen szerződést sem kötött könyvtárak ennyire magas számban - 15-20 intézményről van szó - ragaszkodnak a jelenlegi állapot fenntartásához.
A szoftver-támogatási szerződés alapján megállapított térítési díjról félévente előre kellene számlát küldenünk. Az 1999. 1. félévi csaknem belecsúszott a 2. félévbe, ezért a másodikkal szándékosan késünk, októberben fogjuk postára adni. 2000-től azután már az eredetileg tervezett ritmust vesszük fel, január és július lesz a számlaküldés hónapja.
A táblázatok a TextLibben több helyen is felbukkannak, többnyire a rendszergazda menüben:
A felsorolt fogalmak a könyvtárhasználat kulcsszereplőinek, az olvasóknak illetve a dokumentumoknak a besorolására szolgálnak: az olvasókat lehet kategóriákba sorolni, a dokumentumokat pedig állományokba vagy dokumentumosztályokba, illetve egyetlen példányra vonatkozó paramétertáblázat is megadható.
Tekintettel arra, hogy az olvasói kategóriák és az állományok más célokra is kínálják magukat, mint amire valók, fel kell hívni a figyelmet óvatos használatukra: csak akkor van szükség olvasók eltérő kategóriába sorolására, ha a könyvtárhasználatra vonatkozó paramétereik különböznek. Tehát nincs értelme életkor vagy foglalkozás szerinti kategorizálásnak, ha a táblázatokban azonos díjak és határidők szerepelnek. Ugyanez természetesen a dokumentumokra is érvényes: nem helyes raktározásra vonatkozó információkat az állománnyal leírni. Csak akkor kell új állományba vagy dokumentumosztélyba helyezni egy dokumentumot, ha nincs még a rá érvényes paramétereket tartalmazó táblázattal rendelkező.
A cél az olvasói kategóriák és az állományok számának alacsonyan tartása, a táblázatok számának minimumra szorítása, az áttekinthetőség fenntartása érdekében.
A könyvtári állomány honosításának megkezdése előtt célszerű áttekinteni a paraméter táblázat rovatait, és az ott felsorolt szempontok (főként díjak és határidők) alapján lehet definiálni és létrehozni a program-beli allományokat. Ezesetben a példányok bevitelekor a megfelelő mező kitöltésével elvégezhető az állományba sorolás.
Az olvasók oldaláról tekintve a kérdést, kínálkozik a párhuzam: a beiratás megkezdése előtt célszerű megtervezni az olvasói kategóriákat.
A TLDOC programmal olvasható szövegek minden új programváltozat telepítésekor elfoglalják az őket megillető helyet, és a felújítás után azonnal működnek is. Ehhez csupán egy dolog kell: a könyvtárosoknak legyen egy ikonja vagy egy egyszerű parancsa a használathoz. Van?
A helpekkel picit többet kell dolgozni. A felújítás ugyanis nem telepíti az adatbázisba, hanem csak átmásolja a help szövegeket: ott lesznek a lemezen, de a program számára elérhetetlenül.
A helpek adatbázisba töltését egy külön lépésben kell a rendszergazdának elvégezni. A \TEXTLIB\HELP\ könyvtárban, kiadott ALLHELP parancs pár perc alatt betölti az új helpeket. Érdemes megcsinálni!
Kevés kivételtől eltekintve minden programmodul csak a saját helyén használható. Általában a menürendszerben navigálva lehet megtalálni és elindítani a programocskákat, de van egy menüpont, ahonnan többféle programmodul is indítható. Ez pedig az "Egyéb", "Eszközök", "modul Indítás" menüpont.
Az adódó lehetőségek közül most egy érdekességet ismertetünk, ami csak a rendszergazdáknak áll rendelkezésére. Megváltoztathatják a menüjüket, ezzel téve egyszerűbbé a tesztelési munkát.
Ha a rendszergazda olyan tevékenységet végez, ami a menüjéből hiányzik, akkor azt csak más felhasználó nevében teheti. Tehát vagy létrehoz egy másik dolgozót, aki szintén ő maga, vagy pedig más nevében használja a programot. Sok azonosító, sok jelszó, sok megjegyeznivaló. Ha meg is van mind, egy hátrány még mindig megmarad: a több dolgozó nem tud találati halmazokat egymásnak átadni, az újraindításkor az el nem mentett halmazok elvesznek, az elmentettek pedig más nevében nem használhatók.
Hibátlan megoldás a rendszergazda menü megváltoztatása, menet közben, modul betöltéssel. Az "Egyéb", "Eszközök", "modul Indítás" menüpontban megadhatók a különböző menük, a modul indítása után a program nem indul újra, a felhasználó továbbra is a rendszergazda, és a találati halmazok is megmaradnak.
Felsoroljuk a modulnévként megadható menü neveket:
Az olvasói menük szándékosan hiányoznak, azokat így nem lehet használni. Amúgy is zsákutca lenne, mert onnan visszatérni nem lehet, hiszen az olvasók menüjéből hiányzik a modul indítás lehetősége. Ha azonban valakinek ez is fontos lenne, nem zárkózunk el a változtatástól.
A rendszergazda a könyvtáros kérésére kijelölhet egy alapértelmezett nyomtatási formátumot, és azt beviheti a dolgozó űrlapján a "Nyomt. formátuma" mezőbe. Ha ez megtörtént, akkor már az első nyomtatáskor is elmaradnak a fenti lépések. Persze más formátumú nyomtatáshoz végig kell járni a választás lépéseit, majd az alapértelmezetthez való visszatéréshez ismét, de ez elkerülhetetlen.
További egyszerűsítést jelent, ha alapértelmezett dokumentum megnéző modulnak azt választják, ami nem űrlapos, hanem nyomtatott formában mutatja a rekordot. Ez egy rendszergazda által definiált jog használatával valósul meg.
A jog definiálásának lépései a következők:
Fontos kiegészítés, hogy a cédula formátumú nyomtatás személyre szabásához szükség van a dolgozó "Nyomt. formátuma" mező kitöltésére is. A cédula formátumú nyomtatás ugyanis ennek hiányában az alapértelmezett cédula nyomtatást használja, kitöltése után viszont az ott megadottat, ami már lehet egy bőven paraméterezett, személyre szabott nyomtatási formátum.
A nyomtatási formátumok paraméterezése azonban már egy új fejezet, arról majd máskor...
Lehet egy űrlapon olyan mező, amit nagyon ritkán, vagy soha nem akarnak használni, a könnyebb áttekinthetőség érdekében talán érdemes megszabadulni tőle. Persze a dolog nem visszafordírhatatlan, az eredeti űrlap is megmarad, a rendszergazda által definiált jog engedi meg az új űrlap használatát, a jog megvonásával ismét az eredeti működik.
A jog elkészítésének lépéseit a rendszergazdák ismerik. Emlékeztetőül röviden ismét leírjuk: a "Rendszer", "Rendszerelemek bevitele", "Jogok" pont kiválasztása után egy név megadásával indul a roppant egyszerű folyamat. Az "Adatfile modulok" almezőben az "Adatfile sorszáma" mezőt és a modulok közül a megváltoztatni kívántat kell kitölteni.
Az adatfile sorszámának megállapításához legegyszerűbb az űrlap felső keretén látható rekordazonosítót használni: az abban látható 1-2 betűt kell keresni a DBSTRUCT programmal kilistázott adatbázis leírás adatfile-ok fejezetében, vagy az "Adatfile sorszámok" című help szövegben. A modulok között a megváltoztatni kívánt helyére kell beírni a majdan elkészítendő újnak a nevét, a megmaradókat a DEFAULT értékkel kell kitölteni. (Egy konkrét példa olvasható Tippek és trükkök rovatban.)
Ha valaki saját tervezésű űrlapot szeretne, két-három megkötéssel feltétlenül számolnia kell:
Ha megnézzük mit szabad, öt dolog marad:
A munka menete tehát:
Sikeres munkát kívánunk!
Itt jegyezzük meg, hogy a problémáról többet is olvashatnak honlapunk Programjaink és a 2000-es dátum című fejezetében.
Vissza: Hírlevelek TextLib_honlap InfoKer_honlap