TextLib

TextLib Hírlevél - 4. szám (2000. április)

Mostantól fordítunk: mindenkinek elküldjük a kinyomtatott hírlevelet postán, kivéve azokat a könyvtárakat, amelyekből lemondás érkezik. Tehát írjanak, ha elegendő a korábban megjelenő, és a más WEB-helyekre történő hivatkozások lehetősége miatt teljesebb InterNetes változat, és nem kérik a papíros változatot.


Hírek, események

A szoftvertámogatásról

Egy éve annak, hogy a fejlesztési együttműködés szakaszának lezárulása után új szerződésekkel rögzítettük a TextLib rendszer működtetésének és továbbfejlesztésének kereteit.

Az ilyen kijelentések eleve gyanúsak, mindig a pénz bujkál mögöttük, ezúttal sem volt másként. A korábban díjtalan szolgáltatást, amely a program minél zökkenőmentesebb működtetésének és továbbfejlesztésének kereteit adta, azóta díjkötelesre változtattuk. Úgy gondoljuk, hogy e tény megemésztésében szerepe volt a kényszernek is, köszönjük, hogy ezzel együtt elfogadták.

Sajnos az egy év is kevés volt ahhoz, hogy minden TextLib jogosult könyvtárral tisztázott viszonyba kerüljünk. A 199 jogosult közül 139 könyvtárból küldték vissza az aláírt szoftverhsznosítási szerződést. Mintegy a feléből ezen intézményeknek - pontosan 70-ből - aláírt szoftvertámogatási szerződés is érkezett, ami azt jelenti, hogy ezekben a könyvtárakban használják is a programot. Ha tekintetbe vesszük, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak kb. 40 fiókkönyvtára is működteti a TextLibet, akkor a nagyon imponáló 110-es felhasználószám adódik.

Még semmiféle választ nem kaptunk 40 könyvtárból, de mivel vagyoni értékű jogról van szó, ragaszkodunk a helyzet tisztázásához, így őket tovább bombázzuk leveleinkkel. 20 intézmány sajnos végleg lemondott a TextLib használatáról, a nyilatkozat következtében jogosultságuk elveszett.

A szoftvertámogatás gyakorlatát illetően vegyes tapasztalataink vannak. A korábban bevált leggyakoribb konzultációs formák, a telefon és az e-mail a várakozásnak megfelelően most is remekül működnek. Látjuk azonban azt is, hogy akiknek a telefon drága (rengeteg ilyen könyvtárról tudunk!), és nincs e-mail-jük, azok hátrányos helyzetbe szorulnak. Mindenkit biztatunk arra, hogy teremtse meg az elektronikus levelezés lehetőségét, ez ma már nagyon egyszerű és nagyon olcsó is.

A hírlevél terjesztési módját illetően valószínüleg tévedtünk: hiba volt általánosan használható formának gondolni az elektronikus formát. Mostantól a nyomtatott változat lesz az általános, csak annak nem küldjük, aki lemondja.

A szoftvertámogatási szerződés díját igyekeztünk alacsonyra szabni, ezért nem tudtuk (és tudjuk) vállalni, hogy a TextLibes könyvtárakban - akár csak alkalomszerűen is - a helyszínen nyújtsunk segítséget. Néha talán egyszerűbb lett volna a végeredményig eljutni, mint a levélben folytatott konzultációval, de helyszíni kiszállásra sajnos ezentúl is csak nagyon indokolt esetben kerülhet sor.

Nyilván Önöknek sem könnyebb Budapestre eljutni, érthető - de egyben sajnálatos is - tehát, ha a rendszeres konzultációs napon senki nem jön el hozzánk.

Ami a támogatási szerződés tartalmában a legfontosabb változás, az a rendszeres tanfolyamok beindítása. A tanfolyamokat Budapesten a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár oktatótermében rendezzük, évente hat alkalommal. Egy-egy tanfolyam 4 napig tart, összesen 32 óra időtartamú lesz.

A tanfolyamok tematikája nem kötött, elképzelésünk szerint lesz tanfolyam a feldolgozó, az olvasószolgálati, az állománygyarapító munkáról, a rendszergazda tennivalókról, és mindegyikről alapfokon és haladó szinten is. Rövidesen közzétesszük az időpontokra és témákra vonatkozó javaslatainkat. A tanfolyamokon a szoftvertámogatási díjat fizető könyvtárak munkatársai vehetnek részt, természetesen díjtalanul.

A szoftvertámogatási rendszer legfájóbb pontja jelenleg az új TextLib- változat kibocsátása. Az 1.60-at 1999 végén szerettük volna kiadni, de még a mai napig sem sikerült. Mentségünkre szolgál, hogy a programban lévő hibákon túl küzdenünk kell idegen sárkányokkal is. Találtunk már hibát egyes hálózati kártyákhoz tartozó meghajtó programban, a Win98 időzítő mechanizmusában, és bizony kiderült, hogy a számítógép órája néha visszafelé jár. Ha legalább fiatalodtunk volna ettől egy picit!


Egyesületi hírek

Közös fejlesztés

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által meghírdetett telematikai pályázaton a TextLib Egyesület pár hónapja 3 millió Ft-ot nyert. Ezt a pénzt az egyesület nagy valószínűséggel ...

Az előző pár sor a 3. hírlevélből származik, azóta a valószínűség bizonyossággá vált, megkötöttük a fejlesztési szerződést. Eszerint a következő kiegészítések készülnek a TextLibhez:
Fejlesztés: Határidő:
Nyomtatott dokumentáció az olvasószolgálati modulhoz 2000. 05. 31.
TCP/IP driver 2000. 03. 31.
Bibliográfiai rekordok HunMarc formátumú letöltése "idegen" TextLib adatbázisból böngészőprogram segítségével 2000. 04. 30.
HunMarc rekordok interaktív importja saját TextLib adatbázisba 2000. 06. 30.

Az első, az olvasószolgálati dokumentáció, önmagáért beszél, régi adósságot pótol. Reméljük, hogy több kézikönyv is követi, amelyek a TextLib használatát segítik majd. A többihez, hogy mire jók ezek a fejlesztések, tartozunk egy kis magyarázattal.

A három pont összetartozik, és a TextLibes könyvtárak közötti adatcserét szolgálja. Egy lehetséges cél, hogy bibliográfiai rekordokat lehessen egymásnak átadni a TextLibben megszokott eszközök és módszerek használatával

A TCP/IP betűszó mindazoknak mondhat valamit, akik internetet használnak. Az "IP" feloldása: internet protokoll. Vagyis egy kommunikációs protokollról van szó, ami azonos az interneten szokásossal. Az ilyen módon kapcsolatot tartó számítógépek számára megszünnek a távolsági korlátok, és ez azonnal kettő vadonatúj lehetőséget nyit meg a TextLib felhasználók előtt.

Egy több fiókkönyvtárral működő könyvtár fiókjai, vagy független, de együttműködni kész könyvtárak közösen működtethetnek egy TextLibet, és a munkaállomások elhelyezését nem korlátozza a több utcányi vagy több városnyi távolság. Ahogy előző hírlevelünkben írtuk, Budapest Főváros Levéltárában így dolgoznak, és a főiskolai integráció miatt várhatóan több, eddig önálló, de most összevont TextLibes könyvtár fogja használni a TCP/IP-t.

A második vadonatúj lehetőség az "idegen" adatbázisba belépés a megszokott munkaállomás programmal. Természetesen ehhez az "idegen" helyen TCP/IP-t kell használni, és jogot is kell szerezni a belépéshez. Keresgélni, nézelődni lehet, mást nem. Azonnal felmerül a rekordok átvételének igénye is, amit a pályázat tartalmazott is, de a pályáztató nem támogatta. Majd talán legközelebb.

Kis kerülővel valósul meg a rekordok importja, erről szól az utolsó két pont. A kerülő annyi, hogy nem egyetlen programban - a TextLibben - kell a keresést, válogatást és a betöltést végrehajtani, hanem kettőben. Az első programmal - többnyire egy web böngészővel - lehet a keresést és a letöltést csinálni, minden olyan adatbázisból, amelyikből a tulajdonosa megengedi. Ha a küldő egy TextLib adatbázis, akkor a küldést a web szerver program végzi, ehhez a web szervert HunMarc formájú rekordok küldésére kell alkalmassá tenni.

A letöltés végeredménye mindenképpen egy HunMarc rekordokat tartalmazó adatállomány, amit most már a TextLibben lehet feldolgozni. Ennek érdekében a dokumentumok beviteli űrlapjának "Másik" menüpontja a "Minta HunMarcból" ponttal egészül ki. Ezt kiválasztva a HunMarc szövegállomány rekordjait megmutató lista bukkan fel, ebből lehet a beviteli űrlapot programmal és szemmel is ellenőrzött módon kitölteni. A szöveges mezők kitöltődése automatikus, a kapcsolódó mezőknél (megjelenési adatok, sorozati adatok, szerzők, közreműködők, stb.) pedig a program ismét ellenőriz, és megadja a felhasználónak is az ellenőrzés lehetőségét.


3..2..1..start

Kiadványkészítés

Amit még tudtunkkal senki más nem csinált, arra vállalkozott Pappné Németh Erika a József Attila Megyei Könyvtárban Tatabányán. Kiadványt készít(ett) mesekönyvekből. A múlt idő bizonytalan, mert nem biztos, hogy sikerült már befejezni.

Természetesen az első igazi próbánál derülnek ki a hibák, és az új igények is. Rossz volt az index készítés, azt kijavítottuk. Az indexben a hivatkozások sorrendje jelenleg is a karakteres besorolásnak felel meg, nem pedig a numerikusnak. Vitatható, hogy helyes-e ez így, hiszen a 300 megelőzi a 4-et. Egy-két éve kipróbáltuk és bemutattuk a számokat - legalábbis az arab számokat - numerikusan besoroló TextLibet, akkor a dolog elsikkadt.

Állománygyarapítás

Ez még nagyobb fa, mint a kiadványkészítés, Kiskőrösön (Petőfi Sándor Közművelődési Szolgáltató Intézet és Városi Könyvtár) Szabados Anna vágta bele a fejszéjét. A monografikus szerzeményezési alrendszer négy funkcionális része (deziderálás, megrendelés, érkeztetés, állományba vétel) közül jelenleg még csak az utolsót használják, azt viszont már több mint egy éve. Az alrendszer használatbavételével kapcsolatban természetszerűleg jelentkező kezdeti nehézségek után gyakorlatilag problémamentesen működik. Az 1.56-os verzióra történt áttérés után jelentkeztek bizonyos hibák, amelyek azonban - úgy tűnik, hogy az InfoKer helyszíni vizsgálatai és az ott végzett rendszerkarbantartás ill. bizonyos szükségesnek látszó módosítások után - rendeződni látszanak. Lényegi változást az 1.60-as verzió használatbavétele jelent majd, lévén a tranzakció lehetőségére, azaz az összefüggő adatbázis-módosítások egyvégtében való végrehajtásának vagy végre nem hajtásának lehetőségére, amit ez a verzió teremt meg, a monografikus szerzeményezésben már kiterjedten épít.

A legújabb TextLibes könyvtárak


Mire jó a ...?

...csúszka?

A képernyő mérete gyakran határt szab egy sokaság elemeinek megmutatásakor. Ha egy kereső vagy megmutató vagy beviteli űrlap ablakát nem lehet akkorára növelni, hogy az összes mező egyszerre látsszon, akkor az ablak jobb oldalán és/vagy az alján megjelenik egy csúszka. Ugyanez a helyzet akkor, ha szándékosan csökkentjük egy ablak méretét annyira, hogy a kerete szűkké váljon a tartalma számára. Vannak olyan képernyő elemek, amelyeknek mindenképpen tartozéka a csúszka, ilyen az expand, a találati halmazokat táblázatosan megmutató lista, a mustra ablak, stb.

Bizonyára sokan használják is a csúszkát a magától adódó, és a Windowsban is megszokott módon: a csúszka végein látható pici nyilakat lehet az egérrel ingerelni, vagy a csúszka szárán gubbasztó gombot lehet az egérrel vonszolni az ablak tartalmának görgetéséhez.

A TextLib e helyen is szolgál különlegességgel. A csúszkának is van saját menüje, amely az egér jobb oldali gombjának megnyomására jön elő. A menü elemei:

Az első két parancs önmagáért beszél, az utolsó kettőhöz azonban van hozzáfűznivalónk, főként az expandok melletti használat miatt.

Az expandokban való navigálás legegyszerűbb módja a mintába gépelés. A legtöbb esetben néhány betű beírása elegendő, és már a várt elem az aktuális a listában. Vannak azonban riasztó esetek, ha testületi szerzők vagy közremúködők listáját kell böngészni. Az "Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest). Bölcsészettudományi Kar." sokféle intézete és tanszéke csak 67 (hatvanhét!) betű begépelése után kezd szétválni. Egy ilyen pozíció elfoglalása a listában valóságos kincs, ha bármi miatt ott kell hagyni, majd visszatérni, az nagy veszteség. A "Jegyezd meg!" és az "Állj vissza!" menüpont egymás utáni használata nagyon leegyszerűsíti a visszatérést.

...az egér jobboldali gombja?

Az, hogy a csúszka saját menüje az egér jobboldali gombjával kattintva bukkan elő, természetesnek tekinthető, hiszen minden mezőnek és képernyőeszköznek ugyanígy jön elő a saját menüje, már ha van. Márpedig soknak van.

A különféle adatmezőknek és az ablakuknak is van, mégpedig az üzemmódtól függően kétféle is. Van saját menüje az üres képernyőnek, az órának a jobb felső sarokban, a memória kijelzőnek a jobb alsó sarokban, az ablakok keretének, a csúszkának, az expand elemeinek, a találati halmazoknak a halmaz megmutató ablakban, a halmaz elemeinek a találatok táblázatos megnézésekor, és még ki tudja mi mindennek.

Annyi kiegészítés mindenképpen idekívánkozik, hogy Alt/F10 billentyűzéssel is előhívható a mezők saját menüje. Az egérrel illetve a billentyűzéssel előcsalt menü viselkedése azonban különbözik: a billentyűs változat a képernyőn marad, és további billentyűzéssel választani lehet a menüelemek közül, az egeres viszont a gomb elengedésekor eltűnik, persze előzőleg pusztán rálépéssel kiválasztható a végrehajtásra kijelölt menüpont.

Az egérkattintással hívott menü első pontja a következő kattintásra végrehajtódik. Tehát dupla kattintással néhány helyen értelmes dolgot lehet előidézni. Pl. szöveges adatbeviteli mezőben a dupla jobboldali egérgomb kattintás a mező expandját hívja, kapcsolódó mezőt megnézés módban részletezni lehet ugyanígy. A találati halmazok listájában a halmaz műveletbe bevonni kívánt halmazok jelöltségét változtatja a dupla kattintás.

A felsorolás nem teljes, szeretnénk ha kedvcsináló lenne a további próbálkozásokhoz.


TextLib főiskola

Automatikus mentés éjszaka

Egyre gyakoribb, hogy TextLibes könyvtár TextLib web szervert is üzemeltet, így téve közzé adatbázisát ország-világ számára. 19 könyvtárnak megvan a program, jelenleg 13 már szolgáltat is az interneten.

Az illendőség úgy kívánja, hogy az ilyen adatbázisok elérhetősége folyamatos legyen, persze az elkerülhetetlen hardver- és szoftver-karbantartási szünetektől eltekintve. Karbantartáskor a szolgáltatás szünetel, célszerű tehát a feladatra olyan időpontot választani, amikor várhatóan alacsony az érdeklődők száma. Mondjuk éjjel kettőkor.

A három műszakos könyvtárak kivételével ebben az időpontban senki nincs az intézményben, végezze tehát automata a karbantartást. A TextLib megadja a segítséget ahhoz, hogy ez így lehessen.

Két megoldás van, ezek egymás nagyon közeli rokonai. Mi most csak a másodikkal foglalkozunk, mert az egy kicsivel szebb, jobban épít a TextLibet szokásosan működtető parancsállományokra. Megjegyezzük, hogy a megoldás nem receptszerű, a helyi szokások és a működő rendszerek a meghatározók, a következők kiegészítésnek tekintendők.

A szükséges változtatások egyik lehetséges helye az AUTOEXEC.BAT állomány, a következő példa a legfontosabb elemeket tartalmazza (a "rem" kezdetű sorok csak megjegyzések):

   rem A szerver gép AUTOEXEC.BAT állománya
   @echo off
   rem Mindenféle apróság...
   prompt ...
   path ...
   rem Melegen ajánljuk a SMARTDRV-ot!
   lh c:\dos\smartdrv.exe
   rem Mentés, másodlagos mentés helye,
   rem A napló mérete, az automatikus kilépés időpontja
   set tlparam=/jd:\tl_ment /m2f:\tl_ment /s2000 /End:2:00
   rem Induljon a TextLib!
   call c:\textlib\exe\tl_serv.bat
   echo Manualis kilepes vagy valami zur van!


   rem A TL_TIME.BAT állomány
   rem Mentés és másodlagos mentés
   call tl_ment /aigen
   rem ...Tetszés szerint bővíthető

Megjegyzések

Ugyanebben a tárgykörben érdekes lehetőséget vázolunk a nem folyamatos üzemben működő TextLibesekenk is a Mi lenne ha...? rovatban.


A besorolási adatok egységesítése

Minden lehetséges helyen és időben elmondjuk a TextLib egyik fontos erényét, hogy nem kell a felhasználónak gondoskodni a besorolási adatok egyediségéről és egységességéről, mert a rendszer megteszi ezt magától is. A kézi adatbevitelnél a dolog valóban szinte teljesen automatikus, nem ez a helyzet azonban importnál.

Két oka van ennek, két tényező rongálhatja az import rekordokat fogadó adatbázis besorolási adatait, és a két ok össze is függ egymással. Az első az importot vezérlő szövegállomány tartalma, ami alapján az import program dönt a már meglévő és az érkező rekordok azonosságáról.

A leggyakrabban előforduló hiba, a sokszorozódás. Ha elkezdődik, megállíthatatlannak látszik, pedig nincs így. Ha már létrejött pl. több azonos földrajzi név, akkor a későbbi importban ezek száma tovább nő, és ugyanez a helyzet az alkotók, testületek stb. nevével is. A sokszorozódás oka, hogy ha az érkező rekord a már bent levők közül többel is azonos, akkor a program nem tud ezek közül egyet kiválasztani, hiszen bármelyiket választhatná. Úgy lép ki a megoldhatatlan helyzetből, hogy létrehoz a már meglévők mellé még egy ugyanolyan rekordot. Tudjuk, hogy nem tökéletes megoldás, de nincs jobb.

Amennyiben a létrejött ismétlődések tényleg teljesen azonosak, akkor leszögezhetjük, hogy a hiba az importot vezérlő szövegállomány alkalmas módosításával elkerülhető lett volna. Ha nem lett volna második "Budapest", akkor harmadik sem, és a többi sem.

A másik ok az importált rekordok minőségében keresendő. A vak is látja, hogy pl. az

név ugyanazt a testületet jelöli. Csak éppen az import program nem látja, így a fogadó adatbázisban annyi lesz, ahányféle módon a küldők képesek voltak leírni, ennek pedig csak az alkotó fantázia szab határt. (Ide vezet az, ha a könyvtári rendszer nem gondoskodik a besorolási adatok egyediségéről és egységességéről!)

Nézzük a megoldást! A cél az egyetlen jó rekord megtartása, és a fölösleges ismétlődések eltüntetése.

A munka a rendszergazda feladata, és a következő lépésekből áll:

Megjegyzések:


Mi lenne ha...?

...kikapcsolná magát a szerver a munka végén?

A TextLib szerver program időzített leállításáról írtunk a
TextLib főiskola rovatban. Az előre eltervezett időpontban végrehajtott kilépés más esetben is hasznos lehet.

Valószínüleg többen is használnak olyan új számítógépet, amin Win98 az operációs rendszer, és kilépés után a gép kikapcsolja magát. Ehhez a speciális képességhez megfelelő hardver kell, úgynevezett ATX alaplap. Adódik a kérdés: vajon egy DOS program is képes-e "eloltani maga után a lámpát"?

Ha igen, akkor automatikussá lehet tenni a karbantartó műveleteket olyan könyvtárban is, ahol zárás után kikapcsolják a gépeket. Az elképzelés szerint a karbantartás indulását lehet az ismert módon időhöz kötni, majd a befejezéskor a program kikapcsolná a gépet. Az egész folyamat elindulása előtt nyugodtan haza lehetne menni. Természetesen feltétel az ATX alaplapú számítógép, és nem szabad a Win98-nak futnia, mert abból nem lehet időzített kilépést végrehajtani a rendszer sérelme nélkül.

Akit a megvalósítás is érdekel, próbálja ki a honlapunkról letölthető ATX-OFF.EXE programot.


Hírek a TextLib levelező listáról

Folyóiratcikk keresése a megjelenés éve alapján

Béniné Virág Mária vetette föl a következő problémát a TextLib levelező listán:

Nekem egyéb kérdésem lenne, folyóiratcikkek visszakeresése a téma.
Dunakeszin a nyáron megtörtént az elmúlt évek helyi folyóiratainak feldolgozása, bevitelre került az összes cikk. Lekeresési gondjaik vannak, nem tudjuk év szerint visszakeresni a cikkeket: arra lett volna szükség, hogy az 1998-ban megjelent összes helyi lapban megjelent összes cikket legyűjtsük. Lehet, én bénáztam, de nem ment. Csonkolással lekerestem az összes cikket, de évenként nem tudtam szűkíteni.

Gräff Zoltán válasza:

Azért nem lehet olyan simán szűkíteni évre, mert az nem a cikknek az adata, hanem az időszaki kiadvány számnak, amiben megjelent.
Az időszaki kiadványoknál a már megszokott
közös adat / kötet
két szinttel szemben három szint van:
közös adat / időszaki kiadvány / időszaki szám
A cikk pedig a kiadvány szám (pl: Népszabadság 13. évf. 24. szám) analitikája.
Azért nehézkesebb az időszaki kiadványok kezelése, mert az adatai szét vannak szórva. A "Népszabadság" az időszaki kiadvány rekordban van, a kiadási év az időszaki szám rekordban, a cikk címe pedig a cikk rekordban.
Az 1998-as év cikkeinek lekeresésére így hirtelen az jutott eszembe, hogy
1. le kell keresni az adott évben megjelent időszaki számokat
2. projekcióval ki kell szedni belőlük a cikkeiket.

Az 1. pont megoldása:
Keresés / Általános keresés. A [Beállítások]-nál csak az Időszaki mellé tegyünk pipát. Azután töltsük ki a [Kiadás éve] mezőt (pl: 1998). A keresés az adott évben megjelent időszaki számokat fogja megtalálni (persze ha ki van töltve a [Megjelenés éve] mező).

A 2. pont megoldása:
A rendszergazdának definiálnia kell egy projekciót a következőképpen:
Rendszer / Bevitel / Keresőkérdés
Proj.neve: Időszaki szám cikkei
Keresőkérdés:
UTALJ cikk REKORDOKRA &%1 idoszam REKORDOKBOL analitika MEZO SZERINT

Az 1. pontban létrehozott halmazra a 2. pontban létrehozott projekciót alkalmazva megkapjuk az 1998-ban megjelent időszaki számokban megjelent cikkeket.

Megjegyzés: természetesen előfordulhat, hogy a két lépést célszerű egy műveletbe összefogni. Ekkor a keresést is be kell építeni a keresőkérdésbe, a módosított változat tehát:

    s1=KERESS idoszam REKORDOKAT, AHOL kiadasi_ev=%1
    UTALJ cikk REKORDOKRA s1 idoszam REKORDOKBOL analitika MEZO SZERINT
    NEVEZD %1 "A megjelenés éve:",kiadasi_ev

Újdonságok a programban

Elkészült a TL-NEV program

Ahogy az előző hírlevélben írtuk, lehetőséget kívánunk nyújtani arra, hogy a programba megváltoztathatatlanul beírt nevet mégis meg lehessen változtatni. Erre a célra készült a TL-NEV program, ami a nálunk bejelentett változtatások végrehajtására képes.

Nem fölösleges ez a körülményeskedés - mármint az előzetes bejelentés - hiszen a TextLib tulajdonjogát igazolja a név. Ha a TL-NEV tetszőleges névváltoztatást megengedne, akkor egy lemásolt TextLibet egy közkézen forgó programmal legalizálni lehetne.

Kérjük tehát, hogy a szokásos módok valamelyikén közöljék, ha a bejelentkező ablak alsó részén olvasható név bármilyen ok miatt nem felel meg. Mi az újként megadott nevet beépítjük a programba, és elküldjük azt email-ben.

Javítások, módosítások az 1.56 verzióban

A legújabb javító csomagot
J11-156.ARJ néven találják a honlapunkon. A következő módosításokat és javításokat tartalmazza:

Bibliográfiai leírás:
A tárgyszó indexek (TARGYSZO, TARGYSZO_ZENEI, TARGYSZO_HELY) indexelési módját megváltoztattuk, mert az egyszerűsített kereséssel bajok voltak, ha a tárgyszó végén írásjel volt. Célszerű a készlet letöltése után a TL_BIBL2 indexet újraindexelni, hogy a változás életbe lépjen.
A kotta, program/adatbázis ill. térkép dokumentumtípusoknál volt egy olyan hiba, hogy a párhuzamos címes közös adatok módosításakor a főcím kötelezővé vált, ezért nem lehetett javítani. A hibát kijavítottuk. Ugyanezen dokumentumtípusok analitikáinak megnézésekor előfordult, hogy a "Nem megfelelő adatfile-beli rekord" (téves) hibaüzenet jelentkezett. Ezt is javítottuk.
Ha a többkötetes dokumentumok egyes köteteit a közös adat felől adtuk meg, a kötetjelzés - tévesen - nem volt eddig kötelező, az egyes kötetek későbbi megnézésekor/módosításakor figyelmeztetett csak a program. Ezt a hibát is kijavítottuk.
Az egysoros nyomtatást végző TH_LPRN modul új futási paramétereket kapott (lehet kérni vonalkód, Cutter megjelenítését ill. rendelkezni afelől, hogy mindenképpen egy sorba kerüljenek-e a tétel adatai). A részleteket illetően lásd a készletben lévő NYFORM.DOC állomány tartalmát.

Olvasószolgálat:
Az olvasó állapotát megmutató modulba a 9-es javítókészlet elkészítése során becsúszott egy hiba: a [Tartozás] és a [Letét] mezők tartalma néha téves adatot mutatott. A hibát kijavítottuk.
Az állomány-beiratkozási díj mostantól lehet ezres nagyságrendű is.
Az intézményi kölcsönzés által támasztott követelmény indokolja, hogy a könyvtárból kölcsönözhető dokumentumok db-száma lehessen ezután százas nagyságrendű is.
A rendszergazda olvasó-beviteli űrlapján az azonosító mező eddig kötelező volt. Azért, hogy lehessen az olvasószolgálati alrendszer használatbavétele előtt olvasói adatbázist építeni, ezt megváltoztattuk.
Felhasználói kérésre a visszavételkor a példány adatai alatti sorban megjelennek a raktározásra vonatkozó adatok, azért, hogy a visszahozott dokumentumokat könnyebben lehessen a helyükre tenni.

Monografikus szerzeményezés:
Sajnos előfordul számla rögzítése közben, hogy a számla nem-módosíthatóvá válik. Ennek mellékhatásaképpen az összesített adatok aktualizálása nem tud megtörténni. Az 1.60-as verzióban a tranzakció bevezetésével ez a hiba már nem fog tudni előfordulni. Addig is megoldottuk, hogy az ilyen helyzeteket maga a rendszer észlelje, és ha kell, automatikusan számolja újra az összesített adatokat. Az újraszámítást a kezelő is kezdeményezheti.


Vissza:     Hírlevelek     TextLib honlap     InfoKer honlap