Fiók rendszer
[Tartalomjegyzék] [Index]1. Bevezetés
A TextLib rendszer opcionálisan telepíthető fiók-kezelő alrendszere olyan könyvtári hálózatok részére készült, ahol egy központi számítógépen futtatott TextLib szerver programmal és a hozzátartozó közös adatbázissal kívánják megoldani a könyvtári hálózat valamennyi tagkönyvtárának kezelését.
Ebben az esetben biztosítható, hogy a hálózat bármely egységében beiratkozott olvasó automatikusan tagja legyen valamennyi tagkönyvtárnak (fióknak) és igénybe vehesse azok szolgáltatásait.
További előny, hogy egységesen, egy rendszeren belül kezelhető a könyvtár dokumentum-állománya, a szerzeményezés, a formai és tárgyi feltárás, valamint a dokumentumpéldányok honosítása.
A rendszer alkalmazhatóságának technikai feltétele, hogy a tagkönyvtárak textlibes számítógépei azonos számítógépes hálózatban működjenek, vagy megfelelő sebességű internet-kapcsolattal rendelkezzenek. A megfelelő sebesség konkrét meghatározása a hálózaton futó egyéb szolgáltatásoktól, a munkaállomások számától és a hálózat terhelésétől függő paraméter.
2. A fiók-kezelés fő jellemzői
- A program szerkezete, működése alapján a könyvtár valamennyi fiókot valamint a többnyire nem fiókként elnevezett, de jelen esetben úgy funkcionáló, általában "központi könyvtárnak" nevezett egységet is magába foglalja.
- Az olvasók a könyvtárba iratkoznak be (bármely fiókban is történik a beiratkozás), és ennek fejében bármely fiókban igénybe vehetik a könyvtár szolgáltatásait a beiratkozás érvényessége alatt.
- Az olvasó állapota kérhető mind a könyvtár egészére, mind egyes fiókokra nézve; alapértelmezésben az aktuális fiók-beli állapotot kapjuk.
- A fiókok az állomány-nyilvántartás és az olvasószolgálat szempontjából kvázi-független egységekként viselkednek, azaz selejtezni csak a saját fiókjukban lehet a példányokat, csak a fiók állományában szereplő példányok kölcsönözhetők, ezek figyelembevételével történik az előjegyzések regisztrálása és kezelése, csak abban a fiókban lehet példányt visszavenni és hosszabbítani, ahol a kölcsönzés történt.
- Felszólító és értesítő levelek bármely fiókban bármely fiókra vonatkozóan, fiókonként nyomtathatók.
- A standard forgalmi statisztika és a kölcsönzési statisztika kiválasztásakor szabályozható, hogy az adott fiókról (ez az alapértelmezés), másik fiókról vagy a könyvtár egészéről (valamennyi fiókról) készüljön a statisztika.
3. Adatszerkezet
3.1. A fiók fogalma, ábrázolása, adatai
A fiók-kezelés központi eleme a FIOK rekord. Ilyen típusú rekordokat a rendszergazda vihet be Bevitel/Könyvtári adatok/Fiók menüútvonalon, és tarthat karban (Keresés/Könyvtári adatok/Fiók) feltéve, hogy a könyvtár rendelkezik a fiók-kezelő alrendszer használati jogosultságával (egyébként ugyan látszik a megfelelő menüelem - Fiók - de nem aktív).
A Neve, Azonosító, Cím, Tel, E-mail mezők tartalma és használata értelemszerű, nem igényel külön magyarázatot.
A Posta mező annak a postahivatalnak a neve, amelynél a díj hitelezése történik az adott fiók levelezése esetében (ez kerül a fiók nevében készülő levelek fejlécében a Díj hitelezve szöveg alá).
Az Aláíró mezőbe annak a nevét kell beírni, akinek a fiók nevében készült levelek esetében aláírása joga van.
A fiók a raktár fölé rendelt fogalom, azaz a fióknak lehetnek Raktárai - minimum 1 raktára kell is legyen - és ezek a raktárak a fiókhoz és csak az adott fiókhoz tartoznak. (A fiókhoz rendelt példányok bevitelénél a fiók raktárai közül kell választani.) A fiók-raktár kapcsolat kétirányú, azaz a fióknak vannak raktárai, a raktárak pedig egyértelműen egyetlen fiókhoz tartoznak:
A fiókok rendelkezhetnek a könyvtár egészétől (a központi könyvtártól), ill. más fiókokétól eltérő saját munkarenddel, ezt a Munkaszüneti napok almezőbe bevitellel lehet éves bontásban megadni:
a megfelelő évhez tartozó almező megadásával:
Ha nincs megadva egy fiók munkarendje, a rendszer úgy tekinti, hogy az megegyezik a KONYVTAR rekordban szereplő munkarenddel.
A fiókokban dolgozni jogosult munkatársakat a Dolgozók mezőben lehet megadni; csak az itt megadott dolgozók léphetnek be a rendszerbe az adott fiókban (vagy az adott fiók nevében). Egy dolgozót több fiókhoz is hozzá lehet rendelni. A kapcsolat - akárcsak a fiók-raktár kapcsolat esetében - itt is kétirányú:
A fiókok munkarendje nemcsak a fiók rekordból, hanem a rendszergazda menü Rendszer/Munkaszüneti napok útvonalán is definiálható, ill. elérhető:
a Fiókonként almező bevitelével/részletezésével a már ismertetett képernyő:
megfelelő évre vonatkozó almezőjének bevitelével/részletezésével.
3.2. Az aktuális fiók kijelölése: belépés a rendszerbe
A munkaállomás-program elindításakor, azaz a rendszerbe történő első belépéskor a bejelentkező ablakban szükséges annak megadása, hogy mely fiókba történik a belépés:
A Fiók mező az Azonosító kitöltése után válik aktívvá. Ha a dolgozó csak egyetlen fiókba jogosult belépni, a rendszer a mezőt automatikusan kitölti, ellenkező esetben azon fiókok közül lehet választani, amelyekben jogosult dolgozni (ha a dolgozó egyik fiókhoz sincs hozzárendelve, az összes fiók közül választhat).
A rendszer feljegyzi, hogy utoljára mely fiók nevében lépett be a dolgozó; ha nem ugyanannak a fióknak a nevében lép be, mint legutóbb, a rendszer által küldött figyelmeztetésre
Valóban ide akar belépni ?
adott pozitív válasz után lehetséges a belépés a szokásostól eltérő fiókba.
A munkaállomás program újraindításakor nem szükséges és nem is lehetséges a Fiók újbóli megadása, hiszen ez az adat azt jelzi, hogy mely fiókban működik a munkaállomás, márpedig kikapcsolás nélkül fizikailag lehetetlen másik fiókba telepíteni a munkaállomásként szolgáló gépet. Amennyiben az újraindítással olyan dolgozó próbálkozik, aki nem jogosult az adott fiókban dolgozni, az
hogy ebben a fiókban dolgozzon!
üzenet jelenik meg, és a rendszer megtagadja a beléptetést.
A munkaállomás-program működése során a belépéskor beállított Fiókra csak mint aktuális fiókra hivatkozunk. Alapértelmezésben szinte minden olyan művelet, amely fiókkal kapcsolatos, az itt beállított fiókra vonatkozik.
Felmerül, hogy ha a Fiók mezőben valójában azt kell közölni, hogy melyik fiókban működik a munkaállomás, miért nem tárolja a rendszer adatbázisban az egyes munkaállomások céljára használt gépek IP-címeit (vagy más, egyértelmű, számítógéppel kezelhető fizikai azonosítóit), és miért nem rendeli az egyes gépeket a fiókokhoz? Több oka van, hogy miért döntöttünk a belépésenkénti fiók-azonosítás mellett:
- Akármi is legyen a munkaállomás-fiók összerendelés alapja, egy esetleges könyvtáron belüli munkaállomás-áthelyezés fiókok között azt eredményezheti - feltéve, hogy a változást az adatbázisban nem tükröztetik - hogy a fiók-függő mozzanatok során téves információ kerülhet a rendszer adatbázisába;
- Vannak/lehetnek olyan több fiókkal is kapcsolatos könyvtári feladatok/ munkamozzanatok, amelyeket célszerű egyetlen személynek végezni, de nem feltétlen szükséges, hogy effektíve a kérdéses fiókban történjenek meg (pl. újonnan beszerzett példányok honosítása, irányítása az egyes fiókokba; rendszergazda időnként az egyik, időnként a másik fiókkal kapcsolatos tevékenységeket végzi, és nem biztos, hogy mindig abban a fiókban is van, amelyiknek az ügyében eljár, stb.);
- A két fenti eset együttes előfordulása nehezen és csak később kideríthető hibák forrása lehet, amelyek akár tömegesen is jelentkezhetnek, és amelyek javítása emiatt nem tervezhető, bizonytalan hosszúságú üzemszünetben, nem kellően definiált és ellenőrizhető módon történhet meg, így kerülendő.
Az ismertetés további részében sorra kerülő műveletek közül jópárnak az érvényessége csak a bejelentkezéskor kiválasztott fiókra terjed ki: pl. csak a fiók példányait lehet kölcsönözni, visszavenni és előjegyezni, csak a fiókban keletkezett tartozásokat lehet rendezni, stb. Ez a korlát azonban áthágható, hiszen az eddigiekből kiderült, hogy többszöri bejelentkezéssel a rendszer megengedi a tetszés szerinti fiókban történő munkavégzést egyetlen dolgozónak is, anélkül hogy a helyét elhagyná. Az átjelentkezés lehetősége néhány műveletben (pl. visszavétel) veszélyes, máskor (pl. térítési díj megállapítása) egyszerűsithet a munkán.
3.3. Fiók-függő adatok
3.3.1. Eredendően fiókhoz rendelt rekordtípusok
A fiókhálózattal rendelkező könyvtárakban az alábbi rekordtípusok vannak elsődlegesen fiókhoz rendelve:
- raktár,
- dolgozó,
- példány,
- törlési jegyzék.
A raktár és a dolgozó rekordok fiókhoz rendelését az előzőekben már láthattuk, itt a példány és a törlési jegyzék fiókhoz rendelésének módját, feltételeit, eseteit taglaljuk.
3.3.1.1. Példányok
Példányok fiókhoz rendelése a példány bevitelekor illetve az állomány gyarapítási alrendszerben a számla alapján történő állományba vétel során történik.
Példány-bevitel
A példány rekordok Fiók mezőjét csak rendszergazda módosíthatja - ő is csak akkor, ha az Olvasó mező üres (azaz a példány szabad).
Mint láttuk, a rendszerben a raktárak a fiók alá vannak rendelve. A Raktár mező - amúgy kötelező - kitöltése során ennek megfelelően a fiók raktárai közül kell választani.
Felmerül a kérdés, hogy az olvasószolgálati hozzáférési paraméterek érvényesülése érdekében képezett, azonos módon kezelendő példányokból álló ún. állományok globálisan (azaz a könyvtár egészére vonatkozóan) vagy fiókonként értendők-e. Mivel az egyes dokumentum-példányok vannak állományba sorolva és fiókhoz rendelve, esetleg lehetséges lenne csak az adott fiók állományai közül a példányhoz állományt választani, ami feltételezné a fiók-állomány összerendelést.
Ilyen automatikus, "intézményes" összerendelésre a rendszer nem vállalkozik, de ettől még természetesen definiálhatók olyan állományok, amelyek csak az egyes fiókokban található példányokat fogják hozzáférés-szabályozás szempontjából egybe. Ilyenkor ügyelni kell arra, hogy alkalmasan választott állománynevek segítsék a megfelelő fiókba tartozó példányok állományba sorolását (pl: "1. fiók könyvállománya", "2. fiók CD-i", stb.).
Állománybavétel
Az állomány-gyarapítási alrendszerben az állománybavétel során, azaz az egyes példányok vonalkóddal és leltári számmal történő ellátásával párhuzamosan kell a kérdéses példány fiókba-sorolásáról rendelkezni:
A Fiók mező kitöltése itt nem automatikus, lévén az állományba vétel számla/bizonylat-vezérelt, és az egy számláról állományba venni kívánt példányok nagy valószínűséggel különböző fiókokba kerülnek, ezért a Fiók mező kitöltése kezelői feladat.
Már létező példány rekordok közül nem-rendszergazda könyvtáros csak azokat módosíthatja, amelyek az aktuális fiókhoz vannak rendelve (a Fiók-mezőjüket akkor sem).
3.3.1.2. Törlési jegyzék
éj törlési jegyzéket manuálisan létrehozni/bevinni csak meglévő példányok selejtezésénél lehet:
Ilyenkor a modul az aktuális fiókot helyezi el a Fiók mezőbe, amit nem tud a könyvtáros megváltoztatni. A jegyzékre a bevitelkor, akár a későbbi módosításkor csak az aktuális fiókba sorolt példány vehető fel.
A selejtezés egyéb eseteinél (elkallódott, elvesztett, megsemmisült példányok selejtezése) automatikusan készülnek a jegyzékek az aktuális fiókba sorolt, a selejtezés indokának megfelelő, azaz a Selejtezés oka mezőben a selejtezés indokának megfelelő ("elhasználódott", "olvasó elvesztette", "elkallódott", "vis major/bűncselekmény") értéket tartalmazó példányokból. A jegyzékeket értelemszerűen az aktuális fiókhoz rendeli.
Már létező törlési jegyzékre további példányok manuális felvezetésekor a rendszer ügyel arra, hogy csak az aktuális fiókba sorolt példányokat lehessen a jegyzékekre felvenni.
3.3.2. További fiókhoz rendelt rekordtípusok
Implicit módon - azaz a példányok fiókbasorolása, illetve az aktuális tranzakció helyszínéül szolgáló fiók révén - szintén egyértelműen fiókhoz rendelődő rekordtípusok
3.3.2.1. Kölcsönzés
(a kölcsönzött példány révén);
3.3.2.2. Előjegyzés
(az azt regisztráló fiók révén);
3.3.2.3. Tartozás
(a tartozást okozó példány vagy a tartozást regisztráló fiók révén); és
Felszólítás
(a felszólítást kibocsátó fiók révén).
Az egyértelmű fiókhoz rendelés célja, értelme, rendeltetése az, hogy egy adott fiókban csak ahhoz a fiókhoz tartozó példányok legyenek honosíthatók/selejtezhetők, az adott fiókból csak az ott honos példányokat lehessen kölcsönözni, csak a honos fiók vehesse őket vissza vagy hosszabbíthassa meg a kölcsönzésüket, előjegyzést csak az adott fiókban megtalálható példányok figyelembevételével regisztráljon és kezeljen a rendszer.
Mindez azt (is) jelenti, hogy a fiókok az állománykezelés és az olvasószolgálat szempontjából kvázi független egységekként viselkednek. Azért nem teljesen függetlenek, mert pl. az egyedi leltári nyilvántartás közös (nincsenek fiókonként egyedi leltárkönyvek), ill. a bizonyosan központilag végzendő műveletek (pl: perlés) továbbra is fiók-független módon zajlanak le.
Az eredendően fiókhoz rendelt rekordtípusok közül a példány és a törlési jegyzék rekordok, az implicit módon fiókhoz rendelt rekordtípusok a felszólítás rekordok kivételével fiók szerint is kereshetők (azaz összegyűjthetők pl. az egy fiókba sorolt példányok, kölcsönzések, stb). A keresésnél nem-rendszergazda jogosultságú könyvtáros esetében a Fiók keresőmezőt a rendszer az aktuális fiókkal inicializálja; példány keresése esetén a Fiók keresőmező tartalma módosítható/törölhető, egyéb (forgalmi) rekordok esetén nem (azaz a könyvtárosok nagy része számára csak az aktális fiókba tartozó kölcsönzések, előjegyzések, tartozások, törlési jegyzékek kereshetők).
4. A fiók-kezelő alrendszer működése
4.1. Dokumentumok keresése
Az általános keresés megegyezik a fiókhálózattal nem rendelkező könyvtár esetében alkalmazott módszerrel: a keresés a könyvtár teljes állományában történik.
Az olvasói és az egyszerűsített keresésnél a keresőűrlapon a Beállítások nyomógomb megnyomása után felugró ablakban:
a Hatókör mezőben szabályozható, hogy csak az adott fiók állományában, a könyvtár teljes állományában, illetve kiválasztott fiókok állományában történjen a keresés. A mező értelemszerűen csak akkor aktív, ha a Dokumentum keresés mezőben a "Csak könyvtáriak" opció be van állítva, hiszen egy, a könyvtárban meg sem lévő dokumentum esetében a fiókhoz tartozás nyilvánvalóan értelmezhetetlen.
Ha dolgozó használja a munkaállomást, a minden fiók, olvasó esetén a saját fiók az alapbeállítás. A kijelölt fiókok opció választása esetén az alatta lévő listába válogathatunk a könyvtár fiókjai közül. A munkaállomás indításakor ez a lista az összes fiók nevét tartalmazza; a kör szűkítése a nem kívánt fióknak a listából való törlésével (Del billentyű) lehetséges. A rendszer az itt összeállított listát megjegyzi, azaz következő alkalommal az aktuális beállítást látjuk; ha szükséges az F9 billentyű megnyomásával az összes fiók nevét tartalmazó listából bővíthetjük a kört.
A keresés eredményeként olvasói megjelenítésnél a dokumentum státusz- információi az aktuális fiókban meglévő példányokat tartalmazzák, könyvtáros esetén a Példányai mezőben az összes példányt szerepelteti a rendszer (tehát nem csak az aktuális fiók-belieket).
4.2. Olvasószolgálati tranzakciók
4.2.1. Kölcsönzés
Csak az aktuális fiókhoz tartozó példányokat lehet kölcsönözni, ellenkező esetben
A kölcsönzési határidő megállapítása az aktuális fiók munkarendjének figyelembevételével történik (amennyiben külön munkarendje van a fióknak).
4.2.2. Előjegyzés
A kölcsönzésből a Válogatás nyomógomb megnyomásával elérhető modulban az előjegyzéshez kiválasztott halmaz elemeinek kezelésénél a modul csak az aktuális fiókban meglévő és kölcsönözhető példányokat veszi figyelembe a dokumentum előjegyezhetőségének vizsgálatakor, vagyis ha a kérdéses fiók állományában vannak kölcsönözhető példányok, de ezek egyike sem hozzáférhető éppen, lehetővé válik az előjegyzés (függetlenül attól, hogy másik fiókban van kölcsönözhető példány).
4.2.3. Visszavétel/hosszabbítás
A modul képernyőjén a Nála lévő példányok mezőben csak az adott fiókból kölcsönzött példányok láthatók.
A nem az adott fiókhoz tartozó példány visszavételére/hosszabbítására irányuló kísérlet esetén
4.2.4. Előjegyzés törlése
A modul az olvasóknak az aktuális fiókban kért előjegyzéseit listázza, törölni ezért értelemszerűen csak ezek közül lehet.
4.2.5. Kérés visszahozatalra
Ha nem az aktuális fiókba tartozó példányt adunk meg a modulnak
4.2.6. Felszólító/értesítő levelek nyomtatása:
- Felszólítás visszahozatalra
- Fizetési felszólítás
- Értesítés elvihetőkről
Mindhárom funkció első lépéseként meg kell adni a fiókok listájából történő választással, hogy mely fiók nevében készüljenek a levelek. Itt tehát nem automatikusan az aktuális fiók nevében, hanem a kiválasztott fiók nevében készülnek a levelek. Ebből következik, hogy egy levél csak a kiválasztott fiókba tartozó dokumentumokkal kapcsolatos, vagyis ha egy olvasónak több fiókban is van tartozása, akkor ezekről külön levelekben értesíti őt a könyvtár (pontosabban a megfelelő fiók).
A választott megoldás nem zárja ki, hogy fizikailag csak egyetlen helyen, célszerűen a központi könyvtárban foglalkozzanak a levelezéssel, mindössze arra kell ügyelni, hogy minden fiók nevében szükséges a kérdéses modulok időről-időre történő futtatása.
4.2.7. Elévült előjegyzések törlése
Ez az a funkció, ami fiók-független módon működik, azaz bármely fiókban képes az intézmény összes elévült előjegyzéseinek törlésére.
4.2.8. Félretettek felszabadítása
Az aktuális fiókban regisztrált előjegyzés alapján az olvasók számára félretett olyan példányok listáját szolgáltatja, amelyek őrzési ideje, az olvasó értesítésétől számítva lejárt. Az ilyen példányok felszabadítása a kölcsönzés/másik előjegyző számára történő félretétel céljából szintén fiókonként történik tehát.
4.2.9. Térítési díj megállapítása
Az aktuális fiókból kölcsönzött és bevallottan elvesztett ill. az előírt számú visszahozatalra történt felszólítás ellenére vissza nem hozott példányokkal kapcsolatban keletkezett térítési díj típusú tartozások összegének megállapítása lehetséges a modullal, tehát a térítési díjak kezelése is fiókonként történik.
4.2.10. Tartozások rendezése
Az aktuális fiókban képződött tartozások rendezhetők a modullal, vagyis a tartozások kezelése is fiókonként elkülönülten történik. A más fiókokban keletkezett tartozást a rendszer nem is jelzi, annak rendezésére az aktuális fiókból nincs mód.
4.2.11. Olvasó /partner-könyvtár állapota
Az ügyfelek állapotát alapértelmezésben az aktuális fiókra vonatkozóan mutatja meg/nyomtatja ki a modul, tehát az aktuális fiókból keletkezett tartozások, az aktuális fiókban történt kölcsönzések, előjegyzések, elvihető (kielégíthetővé vált) előjegyzések láthatók a képernyőn (és nyomtatásban):
Az olvasónak egy másik fiók-beli állapotát a Fiók mezőben a kérdéses fiók megadásával, a könyvtár egészére vonatkozó állapotát a Fiók mező törlésével kérhetjük a képernyőre/nyomtatóra.
Az olvasó Státusza nem függ a Fiók mező beállításától, azaz bármely fiókban jutott el valamely ügye a perlési fázisig, itt korlátozott vagy letiltva érték szerepel - fióktól függetlenül.
A könyvtárból intézményi kölcsönzés keretében kölcsönző partner-könyvtárak állapota a fentihez nagyon hasonló képernyőn, azonos logikával kérhető.
4.3. Fiókközi kölcsönzés
A fiókhálózattal rendelkező, a TextLib fiók-rendszerét használó könyvtárakban lehetőség van a távoli fiók olvasói számára fiókközi kölcsönzésre.
A fiókközi kölcsönzés számítógépes támogatásának szükségességét az ezt a tevékenységet a számítógépes rendszertől függetlenül, már korábban is végző könyvtárak igényeinek kielégítése indokolta. Valószínű ugyanakkor, hogy a fiók-rendszer bevezetése következtében azokban a könyvtárakban is megjelenik az olvasók (különösen a mozgásukban bármely okból korlátozott olvasók) részéről ez az igény, ahol korábban a könyvtár nem biztosított ilyen szolgáltatást, hiszen a fiók-rendszer "láthatóvá" teszi az egyes fiókok olvasói számára a többi fiók állományát is.
A fiókközi kölcsönzéssel kapcsolatos funkciók a főmenü Olvasószolgálat pontja alatt kinyíló almenü FiókköZi kölcsönzés almenüjében érhetők el; ennek pontjai: Kölcsönzés, Visszavétel, kereSés (ez utóbbi maga is almenü, melynek pontjai: Kölcsönzés, Előjegyzés).
Fiókközi kölcsönzést az igénylő fiók kezdeményezi a kölcsönözni kívánt dokumentum és a kölcsönző olvasó megjelölésével. Jelenleg ennek módja nem formalizált (lehet telefon, SMS, TL-üzenet, stb); a későbbiekben lehetséges, hogy az igény megjelölése diszpozíciós- (foglalás) rekordok formájában fog megtörténni.
4.3.1. Kölcsönzés
A Fiókközi kölcsönzést a kérdéses dokumentummal rendelkező fiók végzi el a könyvtárközi kölcsönzéshez nagyon hasonló képernyőformátum alkalmazásával:
Mindössze annyi az eltérés a könyvtárközi kölcsönzéstől, hogy nem Partner hanem Fiók számára történik a kölcsönzés, továbbá, hogy az Olvasó mező kitöltése fiókközi kölcsönzés esetében kötelező (könnyebbség viszont, hogy nem kell megadni/bebillentyűzni az olvasó nevét, hanem a könyvtár olvasói közül lehet választani). Amennyiben aktuálisan egyik kölcsönözhető példány sem hozzáférhető, a VáloGatás gomb segítségével fiókközi előjegyzést lehet regisztrálni a dokumentumra (ennek feltétele az Olvasó mező kitöltöttsége). A fiókközi előjegyzés eredményeként ezt követően bármely, az előjegyzés kielégítésére alkalmas példány visszavétele során a rendszer figyelmeztet, hogy a visszavett példányt félre kell tenni az előjegyző fiók/olvasója számára (célszerű ilyenkor a visszavett példányt azonnal vagy mihamarabb kikölcsönözni a fiókközi kölcsönzés modullal a kérő fióknak).
4.3.2. Hozzáférési paraméterek
A fiókközi kölcsönzés feltételeit (pl. kölcsönzési idő, kölcsönözhető db-szám) a fiókokra (valamennyi fiókra) vonatkozó hozzáférési paraméterek szabályozzák (akár állományonként vagy dokumentum-osztályonként is). A rendszer a könyvtár fiókjait egyenlő jogokkal felruházott részlegeknek tekinti; ennek eszköze, hogy automatikusan létrehoz egy fiók-kategóriát (ennek nevét a könyvtár nevéből és a "fiókjai" toldalékból képezi), és valamennyi fiókot ehhez az automatikusan létrehozott fiók-kategóriához rendeli hozzá):
A fiók-kategóriára jellemző Hozzáférési paraméterek-et:
továbbá a fiók-kategóriának az egyes állományokhoz
való hozzáférését ÁLlományonként ill. Dok.osztályonként szabályozó paramétereket természetesen a rendszergazdának kell definiálnia; amennyiben ez elmarad, a fiókok ugyanolyan feltételekkel vehetik igénybe másik fiókok szolgáltatásait, mint bármely olvasó (ami nyilván nem célszerű, hiszen pl. a szállítási idők figyelembevételével valószínűleg hosszabb kölcsönzési időt érdemes biztosítani, továbbá az egy fiók által egy másik fiókból kölcsönözhető dokumentumok db-számát is érdemes nagyobb értékre beállítani, mint az olvasókét).
4.3.3. Értesítés
Miután a fiókközi kölcsönzés keretében átkölcsönözött példányt a honos fiók eljuttatta a kérő fiókhoz, az olvasót az átkölcsönzés megtörténtéről az utóbbinak célszerű értesítenie (erről a rendszer egyelőre nem gondoskodik automatikusan; a későbbiekben elképzelhető, hogy az átkölcsönzött példányok explicit érkeztetésével a diszpozíciós rekordok szolgálhatnak az olvasók formalizált értesítésének alapjául, hasonlóan az előjegyzések esetében az "Értesítés elvihetőkről" modulhoz). Amikor az olvasó ezt követően ellátogat a kérő fiókba, megtörténhet a példány kikölcsönzése. A rendszer biztosítja, hogy csak a kérő olvasó kölcsönözhesse ki a példányt, továbbá arról is, hogy az átkölcsönözött példányra a kérő fiókban ne lehessen előjegyzést regisztrálni.
4.3.4. Hosszabbítás
A kérő fiókban az olvasó ugyanúgy meghosszabbíthatja a kölcsönzést, mintha a honos fiókból kölcsönözte volna ki (a hosszabbítás feltételeit a honos fiók-beli állomány-besorolás szabja meg).
4.3.5. Visszavétel
A példányt csak abban a fiókban hajlandó a rendszer az olvasótól visszavenni, ahol a kölcsönzés történt. A visszavétel során a rendszer figyelmeztet, hogy a példányt vissza kell juttatni a honos fiókjába (más olvasó számára ugyanis úgysem lehetséges az átkölcsönzött példány kikölcsönzése).
Miután a példány visszakerült a honos fiókjába, ott a fiókközi visszavétellel lehet a fiók olvasói számára újra hozzáférhetővé tenni. Maga a visszavétel a könyvtárközi kölcsönzésnél megismert visszavételi funkcióhoz kísértetiesen hasonlító képernyőformátum alkalmazásával történik (a különbség csupán annyi, hogy nem Partner-től, hanem Fiók-tól történik a visszavétel):
Megjegyzendő, hogy a fiókközi kölcsönzés időtartama alatt a kölcsönzött dokumentumra regisztrált előjegyzések esetében a fiókközi kölcsönzésben lévő példányt a rendszer a honos fiókban - ellentétben a kérő fiókkal - az előjegyzés kielégítésére alkalmas példányként veszi figyelembe.
4.3.6. Keresés
A fiókközi kölcsönzések az alábbi keresőformátum használatával kereshetők:
Látható, hogy mind az aktuálisan fiókközi kölcsönzésben lévő, mind a valaha volt összes fiókközi kölcsönzés kereshető (a kérő fiók szerint).
A Határidő keresőmező használatával lehetséges a késedelmes fiókközi kölcsönzések időről-időre történő lekeresése. Erre azért van/lehet szükség, mert természetesen nem küldenek a fiókok egymásnak felszólító leveleket, viszont az elhúzódó kölcsönzések kontrollálására azért valami módon mégiscsak szükség lehet.
A keresőűrlap használatával - a Küldő Fiók mezőben saját magát megadva - minden fiók megtudhatja, hogy állományából valaha (Aktuális kérő fiók keresőmező üres) vagy aktuálisan (Aktuális kérő fiók = ? vagy konkrét értékkel kitöltve) hány példány van fiókközi kölcsönzésben (a Kérő fiók megadásával egy adott másik fióknak valaha kölcsönzött példányok halmazát lehet lekeresni).
Ha arra kíváncsi egy fiók, hogy milyen példányok vannak nála fiókközi kölcsönzés keretében, ezt úgy keresheti le, hogy az Aktuáis kérő fiók mezőben saját magát adja meg. Ha a valaha nála volt fiókközi kölcsönzéseket akarja megkeresni, a Kérő fiók mezőben kell saját magát megadnia.
4.4. Egyéb műveletek
4.4.1. Perlés
A térítési díj megállapítása után, amennyiben a fizetési felszólításra sem reagál az ügyfél, már csak perelni lehet. Mivel ennek a mozzanatnak már a könyvtár egésze nevében kell történnie, így a perlés fiók-független művelet, vagyis bármely fiókban lévő munkaállomáson kezdeményezhető, és mindig az összes perlésre érett ügy kezelhető a modullal.
A perlési alrendszerben a problémás olvasó státusza korlátozott vagy letiltva értékre változik (a perlés előkészítése ill. a tényleges perlés keretében), függetlenül attól, hogy melyik fiókban keletkezett az ügy, ami miatt perelni lehet/kell.
4.4.2. Leltározás
Fiókhálózattal rendelkező könyvtárnál nyilván fiókonként történik az állomány ellenőrzése. A rendszer ezt annyiban támogatja, hogy lekereshetők, azaz találati halmazba gyűjthetők egy fiók példányai; ha ezt a(z elmentett) halmazt (pontosabban a halmazt elmentő dolgozó azonosítóját) adjuk meg a leltározást előkészítő LELTELOK programnak, akkor nem a teljes könyvtár, hanem csak a kérdéses fiók példányait jelöli meg leltározandóként. Ez a lehetőség, tehát a részleges leltározás már a fiók-kezelő alrendszer elkészülte előtt is létezett, tehát csak megfelelően kell alkalmazni a fiókonkénti leltározás céljára. Arra viszont ügyelni kell, hogy amíg egy adott fiókban nem készül el a leltározás, addig másik fiókban nem lehet elkezdeni leltározni!
4.4.3. Statisztika
Mind a kölcsönzési statisztika:
mind a standard forgalmi statisztika:
alkalmas akár egy konkrét fiók, akár a teljes könyvtár statisztikájának elkészítésére.
4.5. WEB
4.5.1. Keresés
Lehet konkrét fiókra szűkíteni a keresést, a csak könyvtári dokumentumok opcióhoz hasonlóan.
Keressük meg a TextLibben a fiók rekordokat, és írjuk fel a rekordok azonosítóját. Ezek azNNNN vagy azNNNN.M alakúak.
Vegyük elő a homepage.htm-et, ebben kell változtatnunk. A Keresés hatásköre mezőt kell átírnunk. Minden egyes fiókhoz újabb sort kell beleírnunk, ily módon:
<option value="azNNNN.M">XXXX fiók dokumentumai
homepage.htm - példa
Ha két fiókunk van (Fiók1 és Fiók2, rekord azonosítók: az1111 és az1122.3), akkor a homepage.htm megfelelő részlete így alakul:
<td>Keresés hatásköre:</td> <td><SELECT size=1 name="xpld"> <option value="0">Minden dokumentum <option value="1" default>Könyvtári dokumentumok <option value="az1111">Fiók1 dokumentumai <option value="az1122.3">Fiók2 dokumentumai </select></td>
4.5.2. Megjelenítés
A fiók-kezeléssel kapcsolatban nincs semmi változás a példányok megjelenítésénél.
Megjegyzendő, hogy a példányok lelőhelyénél a raktár neve megjelenik, tehát alkalmasan megválasztott raktár-nevek esetén az olvasók a WEB-en azt is látják, hogy melyik fiókban található az adott példány.